Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987
1. szám - Szemle
25 Нб В: minél magasabb az ellenőrzési szint, annál inkább vizsgálják az összvállalati kombinált célokat, Нб C: minél magasabb az ellenőrzési szint, annál inkább a tőkére irányul a pénzügyi ellenőrzés, Нб D: minél alacsonyabb az ellenőrzési szint, annál nagyobb hangsúlyt kapnak a projektumok tartalmi kérdései, Нб E: minél alacsonyabb az ellenőrzési szint, annál inkább a határkövekre irányul a technikai vizsgálat, Нб F: minél alacsonyabb az ellenőrzési szint, annál inkább a költségekre irányul a pénzügyi vizsgálat. A fenti hipotézisekből az következik, hogy minél magasabb szinten történik az ellenőrzés, annál inkább stratégiai jelentőségűek az ellenőrzött változók, nagyobb időtávokra vonatkoznak és az ellenőrzés is mindinkább kötetlen. S megfordítva: minél alacsonyabb szintű az ellenőrzés, annál szűkebb és speciálisabb területekre irányul, rövidebb távú és gyorsabb eredményt igénylő kutatásokra terjed ki, s annál kötöttebb és szigorúbb. ELLENŐRZÉS A NEM PROFITRA ORIENTÁLT INTÉZMÉNYEKBEN Az Egyesült Államokban — s más országokban is — az alapkutatások többsége az un. nem profitra orientált intézményekben folyik. Kevés tapasztalat van arra, hogy az ilyen intézmények e sajátossága /ti. nem törekszik haszonra/ hogyan befolyásolja a K+F tevékenység ellenőrzési módszerét. A haszonra törekvő és a nem haszonra törekvő intézmények közötti egyik leggyakoribb különbség e szervezetek vezetőségének pénzügyi szemléletében rejlik. A nem haszonra törekvő intézmények inkább a költségekre, semmint a tőkére koncentrálnak; az ilyen intézmények hivatása általában kizárja az olyan célkitűzéseket, amelyek kutatási tevékenységüket az intézmény számára közvetlen vagy jövőbeni anyagi haszonszerzés szolgálatába állítanák. Az ilyen intézményekben a K+F ellenőrzését két változó befolyásolhatja: az állami /kormányzati/ szabályozás mértéke és az intézmény működéséhez szükséges pénzalapok forrása. Az állami szabályozás mértéke és szigorúsága az adott intézményben folyó kutatómunka típusától, jellegétől függ. H7 A: minél nagyobb mértékű az állami beavatkozás, annál nagyobb figyelmet fordítanak a projektum tartalmi kérdéseire. A nyereségre törekvő és a nem nyereségre törekvő intézmények között az intézmény pénzalapjainak forrása jelenti a legnagyobb különbséget. A nem nyereségre törekvő intézmények esetében a pénzalapok legnagyobb része külső forrásból származik. H8 A: minél nagyobb a külső forrásból származó alapok aránya, annál nagyobb figyelmet fordítanak a projektum tartalmi kérdése ire, Н8 B: minél nagyobb a külső forrásból származó alapok aránya, annál inkább a határkövekre irányul a technikai vizsgálat,
