Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987

1. szám - Szemle

23 hogy a decentralizáció elsősorban olyan szervezetekre jellemző, amelyeknek egy sor egymástól független terméke van. Ezért az ilyen tipusu szervezetekben az ellenőrzés — tartalmi szempontból — az egyes gyártó egységek termékeivel kapcsolatos kutatásokra irányul. Ennek megfelelően a technikai erőfeszítés vizsgálata a célokra terjed ki, azaz arra, hogy az adott decentralizált termelőegység kutatási programjának eredményei mennyire felelnek meg az egység célkitűzéseinek. Nehéz lenne kimutatni azt — s nincs is semmilyen tapasztalati adat —, hogy a szervezeti felépítés milyen módon befolyásolja a pénzügyi meggondolásokat. Valószínű, hogy a decentralizált egység a költség /ráfordítás/ oldalt ellenőrzi annak biztosítására, hogy a kutatás járuljon hozzá az egység céljainak eléréséhez, illetve, hogy a kutatási tevékenységből valamilyen jövőbeni piaci eredmény születhessen. A HARMADIK VÁLTOZÓ ÉS A RENTABILITÁS A rentabilitás itt a vállalat utolsó két évi beruházásainak nyereséges megtérülését jelenti más szervezetekhez viszonyítva. Az összevetés a nyereség átlagos mértékének más szervezetek hasonló mutatójával történő összehasonlításból áll s nem iparági összehasonlításból, mivel valószínű, hogy egy nyereséges iparágon belül az egyes vállalatok hasonló gyakorlatot folytatnak. H3 A: minél rentábilisabb egy szervezet, annál inkább hangsúlyozzák a vállalati kombinált kutatási program tartalmi ellenőrzésének fontosságát, H3 B: minél rentábilisabb egy szervezet, a technikai ellenőrzés annál nagyobb súlyt fektet a célokra, H3 C: minél rentábilisabb egy szervezet, a pénzügyi ellenőrzés annál inkább a kiadásokra /ráfordításokra/ koncentrál. A nagyobb rentabilitás megengedi, hogy a vállalat lazítson a K+F ellenőrzésén, s ez lehetővé teszi, hogy a kutatómunka során váratlan áttöréseket érjenek el. Minthogy a nagyobb jövedelmezőség megóvja a vállalatot bizonyos kockázatok vagy kisebb veszteségek káros következményeitől, a lazább ellenőrzésben rejlő esetleges kockázatok kiegyenlítődnek. Ezért a nagyon nyereséges vállalat kutatási tevékenységének tarta Imi kérdéseit — és csak az összvállalati kombinált programmal összefüggésben — vizsgálja. A technikai megközelítésű ellenőrzés a célkitűzésekhez viszonyít, hogy ezzel is segítséget adjanak a • kutatóknak munkájuk és elgondolásaik újrafogalmazásához, finomításához. A pénzügyi ellenőrzés is enyhe, s inkább csak a kutatási összráforditásokra irányul. A NEGYEDIK VÁLTOZÓ ÉS A FELADAT KÖRNYEZETE A feladat környezete azt az objektiv környezetet jelenti, amelyben az adott szervezet működik. Az itt tárgyalt témával kapcsolatban azonban ez az értelmezés leszükül a kutatási tevékenységgel szemben támasztott igényekre. Sok ilyen igény lehet, de jelen esetben csak kettőt tárgyalunk: azt, hogy a feladat környezete mennyire igényel t e r mékinnováci ót , illetve termelési folyamatinnovációt.