Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1987
1. szám - Szemle
14 valutaárfolyam erősödése valószínűsíti/. Az idők folyamán Bonn és Washington tudományos kapcsolatai látványosan bővültek és különféle, egyre fejlettebb formákat öltöttek, melyek nem ritkán Japánnal szembeni versenyállóságuk szilárdítását szolgálták. A nyugatnémet cégek aktivitását jól szemlélteti a Hoechst AG és a Bayer AG taktikája pl. a biotechnológia terén. 1!/ A nyolcvanas évek elején a Hoechst AG egy molekuláris biológiai laboratóriumot ajándékozott az amerikai Harvard Egyetemnek és 10 évre elvállalta annak üzemeltetési költségeit. Ez a gesztus, amely kb. ?0 millió dollárjába került, módot nyújt a cégnek, hogy figyelemmel kisérje az amerikai kutatók tevékenységét és közvetlenül informálódjon a legújabb eredményekről. A szabadalmaztatható eredmények elsőkénti értékesítési jogát is biztosította magának a Hoechst, ami rentábilissá teszi akcióját, hiszen késedelem nélkül használhatja és fejlesztheti a legfrissebb eredményeket. A leverkuseni Bayer évi 250 millió DM-et költ a mintegy 3° külföldi tudományos intézettel és vállalattal kiépített K+F kooperációra a biotechnológiai ágazatban, amellett, hogy saját laboratóriumai vannak az NSZK-n kivül az Egyesült Államokban is. A világhírű amerikai Genentech Inc. céggel pl. a VIII véralvadás-faktor kifejlesztésében működik együtt. A Genetic Systems Corporation nevü amerikai társasággal a Bayer bakteriális fertőzések gyógyítását célzó monoklonális antitestek kidolgozásában kooperál. Emellett a Yale Egyetem három professzorával is megállapodása van speciális diagnosztikus eljárások kidolgozására. A West Havenben /Connecticut/ üzemelő Molecular Diagnostics Inc.-ben a Bayer majoritással rendelkezik s ennek kapcsán bepillantást, sőt irányítást nyert tudományos tevékenységébe. A csúcstechnológiai élvonalba jutás reménye motiválja a nyugatnémet cégeket az SDI-ban való részvételre is. Ugyancsak nyilvánvalóak és hasonlóak a Japánnal kiépülő K+F kapcsolatok mozgatórugói. Az együttműködés minden húzóágazatban dinamikusan bővül. 1986 tavaszán külön ipari-műszaki kooperációs szervezetet is alakítottak japán és nyugatnémet nagyvállalatok, ami szorosabbá teszi kontaktusukat. Japán tőkeexport-offenzivája nyomán az NSZK-ban is sor kerül együttes kutatási és innovációs tevékenységre. A 80-as években Japán erőteljesen törekszik az EGK vezető országaiban elérhető gazdasági előnyök kiaknázására, beleértve a protekcionista gátak megkerülését áruexportjában. Komoly sikert hozott például a Siemens AG együttműködése az igen magas integráltságu CMOS félvezető áramkörök kifejlesztése terén a japán Toshiba Corporationnal. Javultak az NSZK K+F kapcsolatai a szocialista országú, kkal is, bár egyelőre viszonylag szerény mérvűek, s a politikai irányzatok befolyására erősen hullámzóak. Felismerték a szocialista piacok fontosságát, főleg know-how importőrként és — kisebb arányban — átadóként is. Jelentős közvetlen kutatási kooperációt folytat az NSZK atomenergetikai téren a Szovjetunióval, sőt 1986 nyarán megegyeztek mezőgazdasági vonatkozású információcserében és speciális ál11/ Hektische Aufholjagd. = Wirtschaftswoche /Düsseldorf/, 1986. 39.no. 98-100. p.
