Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1986

1. szám - Szemle

7 az itthon publikáltnál, a vállalatszerűén gazdálkodó önálló kutatóintézetekben keletkező amortizáció levonásából adódott /az integrált vállalati szférában ezek nem különithetők el, a költségvetési gazdálkodási rendben működő kutatóhelyek pedig nem számolnak el amortizációt/. I98I óta /s ez már az UNESCO 1981. évi K+F adatokat közlő évkönyvében fellelhető/ az itthon publikált és az UNESCO kiadványban szereplő adatok közötti különbség jelentős. 1981-ben pl. közel 4 milliárd forinttal volt alacsonyabb az UNESCO-adat. A különbség abból adódik, hogy a KSH, élve az 1981-ben életbe léptetett hazai statisztikai módszertani változtatások lehetőségével, az UNESCO számára készitett adatszolgáltatásokban már csak az un. redukált K+F ráfordításokat közli. Ezt a KSH azzal indokolta, hogy a hazai módszertani változások jobban megfelelnek az UNESCO módszertani ajánlásainak, s ezáltal az adataink tisztábbak. Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy ezek az un. redukált adatok az alábbi módon jönnek létre: - a korábban is alkalmazott munkaidő-egyenértékkel való 1 é t számredukci ót 1981-től kiterjesztették a főhivatású kutatóintézetekre is; -a nem K+F jellegű tevékenységeket /szolgáltatás, termelés, jóléti, szociális kiadások/ levonták a K+F ráfordításokból. /Volt olyan év, amikor ezek összes költségen belüli aránya meghaladta a statisztikailag megfigyelt K+F helyek ráfordításainak 20 %-át./ E tekintetben tehát részben /különösen a nemzetközi adatszolgáltatásunkban/ már érvényesül az a szempont, hogy ne közöljünk más kiadásokkal duzzasztott bruttó ráforditás adatokat a K+F statisztikában. Hogy miért csak részben, arra még visszatérünk. MI SZEREPEL A HAZAI KIADVÁNYBAN? Ezek után áttekintettük, hogy mi szerepel a hazai publikálásu adatokban, illetve a módszertani előírásoknak megfelelően minek kell szerepelnie, s ez hogyan viszonyul az UNESCO-szabványhoz? Ehhez a munkához kevésnek bizonyult azokat az előirásokat mérlegelni, amelyek a ráfordítások számbavételének technikájára vonatkoznak. /Ezek alapján csak az amortizációt mint csökkentő tényezőt, valamint a hazánkban szokásos tudományos ösztöndijak és a fokozatért járó tiszteletdijak összegeit mint növelő tényezőt lehet kimutatni./ A lényegi és tartalmi különbségekre azok a definiciók mutatnak rá, amelyek meghatározzák: mely tevékenységek ismerhetők el és értelemszerűen melyek vehetők számba mint K+F tevékenységek. Az UNESCO és az OECD szabványok egyértelműen a tevékenység céljából indulnak ki. A K+F tevékenység célja az ismeretek gyarapitása —beleértve azokat, amelyek az emberiségre, a kulturára és a társadalomra vonatkoznak— és ezen ismeretek hasznosítása uj alkalmazások kigondolása által. A tudományos kutatást és a kisérleti fejlesztést jellemző alapvető tényezők