Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1986

1. szám - Figyelő

52 Az akadémiai intézetekben az uj szubdiszciplinák közötti mobili­tás az uralkodó, másutt inkább a hagyományos kutatási területekről az uj szubdiszciplinák felé történő vándorlás. Az uj szubdiszciplinák kö­zötti áramlás elsősorban a nagyon produktiv tudósokra jellemző, és a tu­dományok élvonalában csoportosítja át a tudományos erőket. Olykor a hagyományos tudományágak felé is megindul a kutatók áram­lása: uj elképzelések, módszerek és kutatási eszközök uj lehetőségeket teremthetnek és visszacsalogathatják a korábban eltávozott kutatókat. Ma már a szakmai mobilitás a tudományos munka integráns része; a túdomány fejlődésének olyan mechanizmusát képezi, mely döntő szerepet játszik a megfelelően képzett munkaerő biztosításában. A szakmai mobilitás formái és irányai egyre változatosabbak, egyetlen tényezővel nem magyarázhatók, csak a tényezők kombinációinak elemzésé­vel, a hatások rendszerének vizsgálatával. Elengedhetetlen a társadal­mi és pszichológiai tényezők figyelembevétele. A tudományos munka ter­mészetét, struktúráját és irányváltásait objektiv okok határozzák meg, azonban a szubjektiv tényezők sem tekinthetők másodlagosnak. — KÜBEL, S.A.: Occupational mobility as a social mechanism of staff for­mation for new areas of science. = Science of Science /Wroclaw/ ,1984. l.no. 75-89.p. „ . Japán 1986. évi költségvetésében hat terület szerepel ki­emelten, ^özöttük a tudomány és a technika. A hat szektorra összesen 910 milliárd yen jut — az egész költségvetés 33 100 milliárd yen. = Infobrief /Luxembourg/,1985.aug.5. 4.p. Tunéziában az ujságirók és az információs szakemberek felsőfokú képzése közös intézményben, a Sajtó és Információtudományi Intézetben /IPSI/ folyik. Az 1982/83-as tanévben az intézet 147 infor­mációs szakembert képzett.

Next

/
Thumbnails
Contents