Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1985

1. szám - Szemle

8 őket az anyagok szerkezetének - tulajdonságainak - funkciójának - teljesítményének láncolata".?/ A ma ismert technológiák természetét vizsgálva más megközelités is kinálkozik. Kgyre összetettebb tárgyak vesznek körül bennünket, válnak életünk részeivé, és egyre bonyolultabbak azok az eszközök is, amelyekkel ezeket előállitjuk. Az összetett tárgyak, eszközök szerkezetét, struktúráját gondosan megtervezett és végrehajtott gyártási folyamatokkal állitják elő, és ezek a folyamatok nemcsak az anyagtudományon alapulnak, hanem egy sor más tudományterület eredményein is. Egyébként mindig is voltak olyan eljárások, amelyekkel alkotóelemekből összetett termékeket állitottak elő. Akár egy ruha megvarrására, egy szivattyú összeszerelésére, akár a rádióban lévő transzformátorra vagy magára a rádióra gondolunk, felfedezhetünk egy sor olyan müveletet, amely a strukturáló technológia gyűjtőfogalmába sorolható. A strukturáló technológiai eljárások ismeretköre és a konstrukcióra vonatkozó ismeretek nyilvánvalóan szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ez felhivja a figyelmet a technológia és a konstrukció összefüggéseire. A fejlesztés szempontjából lényeges, hogy ez olyan tudományterület, ahol a konstrukció és a technológia, a termék és a gyártás szorosan összekapcsolódik. A strukturálódás mint folyamat más szempontból is figyelmet érdemel. Magát a gyártást térben, időben tervezik, szervezik és hajtják végre. Az egymást követő vagy éppen egyidejű müveletek megvalósítása, a köztük szükséges helyzet- vagy állapotváltozás, az időben és térben egymásra épülő müveletek hierarchiája olyan tudományos igényű tervezést, szervezést igényel, amely az anyagtudománytól mindenképpen elkülönülő diszciplínára támaszkodik. A számítástechnika, a mikroelektronika rohamos terjedése a technológiák uj szintjeinek, pl. automatikus üzem, iroda, gyár megalkotásának feltételeit teremti meg.8/ Egy sor olyan müveletet is végre kell hajtani, amelyek lényegüket tekintve nem anyagi természetűek, hanem az információkat rendszerezik, s ezekből ujakat hoznak létre. A mikroelektronika robbanásszerű fejlődése kapcsán az információfeldolgozás technológiájáról, hatásáról a közelmúltban több elemzés jelent meg."/ E helyen csak néhány olyan szempontra mutatunk rá, amely általában a technológiafejlesztéssel kapcsolatos. 7/ STEFÁN M.: Gazdasági fejlődésünk és az anyagtudomány. = Magyar Tudomány, 1981.2.no. 84-92.p. 8/ Mikroelektronika és társadalom... i.m. 9/ pl. Mikroelektronika és társadalom... i.m. SPEISER,A.P.: i.m. SZENTGYÖRGYI ZS.: Küszöbön a számitógépek ötödik generációja? = Magyar Tudomány, 1982.ll.no. 85O-858.P. VÁMOS T.: Kibernetika: az értelem határain. /Fausti kisérlet./ = Kutatás-Fejlesztés, 1984.2.no. 127-142.p.