Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1985
1. szám - Figyelő
58 Az amerikai kultúrtörténet folyamán nem buzditották a nőket tudományos pályák választására. Inkább meglepő tehát, hogy egyáltalán vannak feltalálónők, s találmányaikat nemcsak szabadalmazzák, hanem ki is fejlesztik. Egy 1954— es felmérés szerint, bár a nők a szabadalmaknak csupán 1,5 %-át kapták, a belőlük származó haszon ennél arányaiban nagyobb volt. A nők találmányainak természete — a férfiakéhoz hasonlóan — az idő és hely függvénye. A háztartásban vagy a farmon dolgozó nők háztartási vagy mezőgazdasági ujitásokat hoznak létre. A 19. század közepén — a feminista mozgalom természetes következményeként — ruhareformok születtek: az Emancipációs Egyesület hozzálátott például a női alsóruha modernizálásához, s szabadalmaztatta annak a kezeslábasnak az elődjét, amit ma is viselnek telente Észak-Amerikában. Sok nő szerkesztett szellemes eszközöket a házimunka megkönnyítésére: Mary Florence Potts leszedhető fogantyus vasalót tervezett, melynek különféle változatai egészen a század végéig népszerűek voltak. A feltalálók problémáikat és megoldásaikat a tapasztalatból meritik; mivel a háborúk alatt sok nő dolgozott gyárakban, sok haditechnikai ujitás is fűződik nevükhöz. Mióta a nők is nagyobb számban bekerülnek az egyetemekre, dolgozhatnak kutatóintézetekben, hozzájutnak anyagi támogatáshoz is, kreativitásukat szélesebb skálán bizonyitják. Kate Gleason volt az első gépészmérnöknő, egyben az első nő az Amerikai Gépészmérnök Társaság tagjai között. Mary Olliden Weaver kollégáival 1977-ben elnyerte az Év Feltalálója cimet, a nők közül elsőként. Két évvel később Barbara S. Askins kapta meg ezt a kitüntetést. Korábban általános gyakorlat volt, hogy találmányaikat a nők férfiak nevén szabadalmaztatták, egyrészt jogi helyzetük miatt, másrészt, mert nem szivesen vállalták az ujitó rendhagyó szerepét. Mrs. A.H. Manning lucernatisztitó, -vágó és -aratógépét a férje szabadalmaztatta. A gyapotmagtalanitó gép ötlete Catherine L. Greene agyában született meg, a szabadalom mégis Whitney nevére szól, aki segitett megépiteni a prototipust. Még nehezebb volt a néger feltalálónők helyzete. A washingtoni Ellen Eglui ruhacsavaró gépét 1888-ban 18 dollárért adta el egy ügynöknek; amikor megkérdezték, miért vált meg olyan olcsón a találmányától, igy válaszolt: "Fekete vagyok, és ha köztudott lenne, hogy egy néger szabadalmaztatta az ujitást, a fehérek nem vásárolnák." Voltak nők, akik sohasem szabadalmaztatták találmányukat: Marie Curie felfedezéseiből nem akart anyagi haszonra szert tenni, eredményeit publikálta, hogy előrevigye a rádium és a radiológia kutatását. De ez a magatartás nem jellemző a nőkre. Martha Coston háromszinü pirotechnikai jeladójáért 20 ООО dollárt vett fel az amerikai polgárháborúban a kormánytól, majd öt külföldi kormánynak is eladta találmányát. Susan Taylor Converse, az emancipációs öltözet feltalálója, amikor kérték, engedjen áraiból, hogy több asszony is vásárolhassa termékeit, kijelentette "Egy olyan nő, mint én, nem fogja fejét és keze munkáját fillérekért áruba bocsátani."
