Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1985

1. szám - Figyelő

43 Az együttműködés leggyakoribb szervezeti formája к о о r d i ­nációs központok létrehozása. 1982-ben 63 ilyen köz­pont működött, az egyéb szervezeti formák /nemzetközi tudós kollekti­vák, kutató-laboratóriumok, nemzetközi tudományos-termelési és gazdasá­gi egyesülések stb./ száma összesen alig haladja meg a harmincat. Nemzetközi kutató intézet működik az ato mener gia, a tudományos-műszaki információ, a szabványositás, a szocialista világrendszer gazdasági problémái, az irányitási problémák területén. Tervezési, prognosztizálási és szociológiai szempontból is lénye­ges kutatási feladat a tudományos-műszaki potenciál mérése és értékelé­se. Az erőforrások oldaláról történő hagyományos statisztikai feldolgo­zás helyett, vagy ennek kiegészítéseképpen matematikai , számítástechnikai apparátust igénylő módszereket célszerű alkalmazni. Az eljárás abból indul ki, hogy a K+F tevékenység eredményét széles körben hasznosítják, a ráfordítások megtérülése sajátos időeltolódással következik be, és ez az idő függ a tudományos-műszaki erőforrások nagy­ságától. Ebben a felfogásban a potenciált az egyes összetevők határoz­zák meg az idő és a felhalmozás mértékének függvényében, tehát az ele­mek alakulását kell figyelemmel kisérni. A megfelelő mutatók jelentő­ségére utaló koefficiens valamely adott időpontban alkalmas a változá­sok dinamikájának — bár meglehetősen szubjektiv megitélés alapján történő — érzékeltetésére. Optimalizálási eljárások és modellek használhatók a tudományos­műszaki potenciál erőforrásai normativ hatásának meghatáro­zásához. A statisztikákat, a tudományos-műszaki együttműködés fejleszté­sére vonatkozó elgondolásokat és a mérésre, értékelésre javasolt uj el­járásokat hasznositani lehet a KGST-tagországok kidolgozása alatt ál­ló Komplex Programjában és általában azokban az intézkedésekben, ame­lyek a társadalmi-gazdasági integráció elősegitését célozzák. — IL'IN,M.SZ.: Naucsno-tehnicse­szkie potencialü sztran SZÉV. /А KGST-országok tudományos-műszaki potenciálja./ Moszkva,1984,Ékono­mika. 118 p. ».F-T. Együttműködés a kutatóképzésben A tudományos-műszaki együttműködés keretében Magyarország 1948 óta részt vesz a szocialista országok tudományos dolgozóinak felkészi­tésében és továbbképzésében. Az együttműködés alapvető formája az as­pirantura; 1973-1982 között Magyarország a KGST-tagországokból 356 as­piránst fogadott. A külföldi aspiránsok közül 274-én sikerrel fejezték be az aspi­ranturát. I973-I982 között Magyarország 371 aspiránst küldött a KGST-or­szágokba, 84 %-ukat a Szovjetunióba.

Next

/
Thumbnails
Contents