Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1985

1. szám - Szemle

következik; sikeres kisvállalatok sorát hozta létre az Egyesült Államokban és Európában. Az ESAT 1970-ben mindössze 8 emberrel dolgozott, 1975-ben már hatvannal, a jelenlegi 150 főnél többet a rendelkezésre álló helyiségekben és munkaeszközökkel már nem tudna foglalkoztatni. Van Overstraeten a Szilicium Völgyből tért vissza Belgiumba, intézetét az egyetemen és nem az iparban szervezte meg, mert meggyőződése, hogy csucsszinvonalu oktatás és képzés nélkül az ipar sem fejlődhet. TUDOMÁNY LUXEMBURGBAN A luxemburgi tudományt sokan kézlegyintéssel intézik el — indokolatlanul. 1977-ben a nagyhercegség fejlesztési programot inditott a kutatási kapacitás gyarapítására. Alapkutatást mindössze 12 kutató végez a "kormányszektorban". Luxemburg a BNT 0,1 %-át forditja alap- és alkalmazott kutatásokra. Az acélipar központjában Arbedben 30-á0 fős kutató intézet működik, s Luxemburgban található a Goodyear autóabroncs vállalat európai kutatóintézete is 150 kutatóval, Luxemburg végezhetne több kutatást, szüksége is lenne rá az uj iparágaknak. 1977-ben a kulturális és tudományos ügyek minisztere, Krieps lépéseket tett ebbe az irányba. Több uj kutatási intézményt létesített, megszervezte a kutatáspolitikai tanácsadó bizottságot . Luxemburg 366 000 lakosából 3 000 egyetemi tanulmányokat végez /nagyrészt külföldön/, hiszen az országon belül csak a tiz éve létesült Egyetemi Központ /Centre Universitaire - CU/ működik. 8OO hallgatójának csak első éves képzést ad, meglehetősen jó szinvonalon. A kurzusokat Ausztria, Nyugat-Németország, Belgium és Franciaország is elismeri. A CU az alapkutatás központja is, a természettudományi tanszéken 40 oktató van, 6 a CU alkalmazásában, 20 tanár az egyetem mellett középiskolában is tanit, 6 külföldi vendégoktató, 10 pedig gyakorló szakember /orvos, mérnök/. Kutatómunkát hat főfoglalkozású végez és ujabban középiskolai tanárok is felmentést kapnak hetente pár napra az iskolai munka alól és bekapcsolódhatnak a kutatásba. A luxemburgi tudomány olyan, mint egy befejezetlen festmény: itt-ott egy-egy ecsetvonás jelképezi az ipari, az állami és a magánkutatást, de koordináció hiján az összkép nem egységes. Ezt felismerve 1983-ban a kutatási tanácsadó bizottság nagyobb beleszólást követelt a kutatás koordinálásába és finanszírozásába, a kormány azonban nem ujitotta meg a bizottság mandátumát. Németh Éva