Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1985

2. szám - Szemle

A VILÁG K+F ERŐFORRÁSAINAK ALAKULÁSA 1970 ÉS 1980 KÖZÖTT A vil 1 á g n t a t ó i ág К agy + F potenciálja — K+F a virégióiban — A tudomány m u Főbb következtetések. Megbizható és összehasonlith a,t ó adatok hiánya a kutatásról és a műszaki fejlesztésről régóta hátráltatja az átfogó koordinációt, tervezést. A rendszeres információellátás létfontosságú a fejlesztési stratégiák kidolgozásához és sikeres végrehajtásához. E célt szolgálja az UNESCO K+F statisztikai részlegének összeállitása,mely több országot, régiót mutat be, jellemzi a K+F szféra emberi és anyagi erőforrásainak globális és regionális helyzetét. A VILÁ3 K+F POTENCIÁLJA A világ K+F potenciálja — a fejlődés és a népek jólétének kulcsa — a jövő században is viszonylag szűk országcsoport kezében fog koncentrálódni, ha haladéktalanul nem kerül sor az aránytalanságok felszámolására. Az UNESCO Statisztikai Hivatala 1970 óta gyűjti a világ K+F potenciál emberi és anyagi erőforrásainak adatait. Mig a világ népessége 1970 és 1980 között 20 %-kal nőtt, addig a tudósok és mérnökök száma 44 %-kal, 2 608 100 főről 3 756 100 főre. A fejlett országokban /Egyesült Államok, Szovjetunió, az európai országok, Kanada, Japán,Izrael, Ausztrália, Uj-Zéland/ a lakosság létszámának növekedése 8 %-os volt ebben az időszakban, a K+F létszám növekedése pedig majdnem 40 %-os /2 401 6oo főről 3 359 100 főre/. A fejlődő országokban 206 5oo főről 397 000 főre nőtt a K+F létszám, azaz a növekedés 92 % volt. A számok megerősitik, hogy a K+F létszám a népességnél gyorsabb ütemben növekszik, ami tükrözi, hogy a tudományos-műszaki fejlődés az általános társadalmi-gazdasági fejlődés előfeltétele, ezért egyre több munkaerőt /agyat/ pumpálnak a tudományos ismeretek előállitási és felhasználási folyamatába. 1/ Estimated world resources for research and experimental development i97o-i98o. Paris,

1984,

Unesco.. 31 p. /Current surveys and research in statistics CSR-S-17./