Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984

1. szám - Figyelő

68 Többen javasolták, hogy az intézeteket és kutatócsoportokat különleges juttatásokkal célirányosan támogassák. A támogatás elnyerése akár alapítványoktól, akár állami megrendelőktől származna, bizonyos fokig szavatolná és ösztönözné a kutatómunka szinvonaAz egyetemeken, a Max-Planck-Intézetekben és más nagyobb kutatóintézetekben, ill. ipari laboratóriumokban dolgozó tudósok általános panasza, hogy a széles körű fejlesztés miatt elsorvad az alapkutatás. Súlyos problémát jelent az ésszerűtlen munkaerőgazdálkodás. A legproduktivabb korú, harmincas kutatókat elárasztják tanfolyamokkal és adminisztrációs munkákkal. A kinevezéses állások évekre, sőt évtizedekre telitettek, uj állás pedig alig akad. A személyi jogviszonyok és a bérezési rendelkezések nehezen összeegyeztethetők a kutatási feltételekkel. A tudósok hangsúlyozzák, a kiemelkedő eredmények gyakran a véletlennek köszönhetők, ehhez a lehetőség szerint külső kényszertől mentes körülményeket kell teremteni; az alapkutatás céljait nem lehet programszerűen kitűzni; a kreativ kutatóknak különleges bánásmódot kell biztosit,ani. A kötettel kapcsolatban nyilatkozott a DFG volt elnöke, Heinz Maier-Leibnitz professzor, aki ugy véli, a nyugatnémet kutatás nyolcvan százaléka megfelelő szintű. Kiemelkedő a szinvonal a biológiában és a biokémiában, rendkivül jó a mérnökképzés. E területen élénk együttműködés tapasztalható az egyetemek, az intézetek és az ipar között; jól alakul a mérnöki munka és a gyakorlat kapcsolata. Riesenhuber, az NSZK kutatási és technológiai minisztere pedig a Bild der Wissenschaftnak nyilatkozott kormánya tudomány- és technikapolitikájáról . A szocialista-liberális koalició, alapvetően rosszul köze litette meg a kutatás, a tudomány és a technika kérdését, félt uj technológiák bevezetésétől, a döntéshozatalt ideológiai és egyéb irracionális tényezők akadályozták. Nem a piaci lehetőségek és a fejlődés irányvonalai döntötték el, hogy mibe fektessenek pénzt, hanem bürokratikusán, osztották fel a pénzeszközöket. Az uj kormány ugy akarja megváltoztatni a keretfeltételeket, hogy a kutatás és fejlesztés az iparon belül megerősödjék. Indirekt eszközökkel támogatja a kutatást, ami leröviditi a tervek felülvizsgálatának idejét, a minisztériumi dolgozókat mentesiti az adminisztrativ munka alól. Az indirekt kutatásfejlesztés serkenti a gazdasági életet. A közvetett kutatástámogatás pénzeszközeiről az 1984.évi költségvetési vita és a középtávú pénzügyi terv elkészitése alapján döntenek. Az országra több irányból nehezedik nyomás: nagyarányú a munkanélküliség, stagnál a fejlődés, Japán és az Egyesült Államok egyre erősebb versenytársak. Az NSZK-ban szelektiv fejlesztésre, a különböző szektorok fokozott együttműködésére, rugalmasabb technológia-transzferre van szükség. Előtérbe kell helyezni azokat a területeket, ahol csúcsteljesítmények várhatók. lát