Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984

6. szám - Szemle

491 tatásigényes, nagy hazai hagyományai vannak, a nemzetközi mezőnyben is számottevőek az eredményei, és beruházási igényei kisebbek, mint a petrolkémiai vagy a szerves nehézvegyiparnak. Az elmúlt évek során bizonyos tematikai átalakuláson mentek át az intézet szerződéses kutatásai: nagyobb szerepe lett a gyógyszer- és a növényvédőszeripari alapanyagok és intermedierek, továbbá az uj tipusu műanyagok előállitásával, illetve a műanyagok használat vagy feldolgozás közbeni degradációjávai foglalkozó munkáknak, valamint az anyag- és energiatakarékos vegyipari eljárások kidolgozásával kapcsolatos kutatásoknak. Növekedett az igény ismert anyagok farmakológiai vagy növényvédelmi kisérleti célra nagyobb mennyiségben történő előállitására, s gyarapodott az analitikai jellegű feladatok száma. Jelenleg a szerződéses tevékenység három fő területre koncentrálódik: gyógyszeripar; vegyipar /beleértve az intermedier és a műanyagipart/ ; mezőgazdaság, élelmiszeripar /beleértve a növényvédőszerek, a szermaradványok kutatását, a talajerőutánpótlás- és a talajvizsgálatokat is/. Ujabban a szerződéses munkák az alkalmazott, fejlesztő és részben az anyagelőállitó tevékenységek javára tolódnak el, szemben a korábbi, jórészt alapkutatási megbizásokkal. A megbizó vállalatok egyre jobban megnézik, mire költik a pénzüket, egyre inkább szükségük van a megbizási dijjal arányos ellenértékre, a kutatási eredményekre. Ezzel párhuzamosan a korábbiaknál szorosabb kapcsolat alakul ki a kutatóintézet és a megbizó között. A legtöbb esetben a kutatóintézeti és a gyári szakemberek közösen végzik a a feladatok megoldását. A közös kutatások azt jelentik, hogy az intézet saját anyagi eszközeiből is költ a téma müvelésére. Ennélfogva —a legtöbb esetben— a létrejövő szabadalmak is közösek. A szabadalmak átadásából, értékesítéséből származó összegek biztositják a bevételek növelését, s ezáltal az intézet fejlesztését. AZ INTÉZET BEVÉTELEI Az intézeti kutatások költségeinek fedezésére a következő intézményektől származhatnak bevételek: - Akadémia /részben költségvetési, részben a Központi Kutatási Alapból /ККА/ származó támogatás/, - minisztériumok /elsősorban a Mezőgazdasági és Élelmezésipari, valamint az Ipari Minisztérium/, - Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, - termelő vállalatok és szövetkezetek, - egyéb /más kutatóintézetek, intézmények, egyetemek/. A bevételi források részben megszabják a kutatótevékenység jellegét és csaknem egyértelműen /a ráforditások különbözőségeitől eltekintve/ a képezhető nyereség mértékét is. /Ez utóbbi az akadémiai költségvetésből állami megbizásként támogatott munkáknál az összbevétel maximum 12 %-a lehet, a többi árbevételi forrás esetében pedig a munka, illetve a megbizás jellegétől függően 10-40 %./