Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984
1. szám - Szemle
48 A 4.táblázat az intézet 1976-1981 között publikált cikkeire 198Iben talált idézeteket, valamint néhány reprezentatív részleg hasonló adatát, továbbá a fajlagos adatokat tartalmazza. Bár az if-adatokat csupán két év publikációi alapján számítják /és igy az összes idézeteknek mintegy 20 %-át vehetik csak figyelembe/, saját tapasztalataink azt mutatják, hogy egy dolgozat általában az ötödik és hatodik évben kapja a legtöbb idézetet, majd a szám lassan csökken, és körülbelül tiz év után lesz nulla. Természetesen más tipusu idézet-élettartam-görbe is lehetseges A korábbi évek cikkeit nem vettük figyelembe, mert az intézeti publikációs adatbankban csak az 1976-tól közöt publikációk vannak nyilvántartva, továbbá időközben az osztályok személyi összetétele is megváltozott. A későbbiekben azonban mindig az 1976-tól publikált cikkek idézeteit számítjuk, igy 1984-ben az értékelésnél az 1976-1982 között publikált cikkekre 1982-ben található idézeteket dolgozzuk fel. /Az egyéves elcsúszás abból adódik, hogy 1984 elején még nem áll rendelkezésre a Science Citation Index /SCI/ 1983.évi összefoglaló kötete./ Tiz évet meghaladva, a továbbiakban mindig egy-egy évet hagyunk el az adatbázisból. Az idézeteket "kézzé 1" -keressük az SCI köteteiben, mert számítógépi kereséssel a hard copy használatával megtalált idézeteknek csak alig felét sikerült összegyűjteni. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a kutatók rosszul transzliterálják az idézett neveket. /Gondoljunk arra, hogy magyar szerző orosz nyelvű folyóiratban megjelent dolgozatát egy német vagy spanyol szerző angol nyelvű cikkében idézi: a szerző neve ilyenkor szinte a felismerhetetlenségig eltorzulhat./ Ráadásul az SCI nem közli az egyszerzőjü könyvekbén lévő idézeteket, és gyakran a többszerzőjü monográfiákat, "advance s"jellegü kiadványokat, tankönyveket sem, igy a bennük lévő értékes idézetek elvesznének. Ennek megakadályozására bocsátott ki az intézet minden kutató számára "idézet bejelentő" lapokat, amelyeken mindenki bejelenti az általa talált, saját munkáira történt idézeteket. Ezeket aztán összevetjük a központilag kikeresett adatokkal. A bejelentést nem mulasztják el megtenni, hiszen irodalmazás közben nehézség nélkül rátalálnak a legtöbb idézetre, s az idézetszám után az osztálynak járó prémium is ösztönöz a bejelentésre. Az idézetek után járó jutalom kiszámításánál nem veszszük figyelembe azokat az idézeteket, amelyeket az intézeti szerzők saját maguktól vagy egymástól kaptak. A hazai vagy külföldi társszerzők idézetei "valódi" idézetként jönnek számításba. Bár tudjuk, hogy az idézést nem lehet "megszervezni", de korlátozott körben mégis előfordulhat, hogy a külső kooperáló szerzők indokolatlanul sokszor idézik azokat a munkákat, amelyeket valamely intézeti szerzővel közösen irtak. Ezért a publikációs bizottság az idézeteket figyelemmel kiséri, s ha az emiitett jelenséget tapasztalná, akkor rátér a "valódi" idézetek használatára. Az összes önidézetet kiszűrni és csak a "tiszta", a "valódi" idézeteket /tehát amikor az idéző szerzők egyike sem szerepel az idézett mü szerzői között/ számolni — ez lenne az igazán helyes, de a SCI-rendszerben használt, első szerzők szerint csoportosított idézetek miatt a megvalósítás túlzottan munkaigényes. 16/ NALIMOV,V.V. - MULCSENKO.Z.M.: Tudománymetria. Bp. 1980,Akadémiai Kiadó. 27I p.
