Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984

1. szám - Szemle

46 tényező által befolyásolt kollektiv Ítéletét. Szá­mos ellenvetés, sőt szenvedélyes kirohanás hangzott már el az idézetek­nek értékmérőként történő figyelembevétele ellen. A kifogások olykor jo­gosak, hiszen általában csak az idézetek számát és nem milyenségét tart­ják számon, tudományterületenként eltérnek az idézési szokások, nem min­dig pontosak az idézési adatok stb. Ennek ellenére Cole és Cole 9/ nyomán állithatjuk, hogy jelenleg nincs jobb módszer a nem közvetlenül az il­lető szakterületen dolgozók számára a tudományos kutatás /témák, inté­zetek, országok, egyének, csoportok/ eredményeinek értékelésére. Termé­szetes, hogy e megítéléshez az idézetelemzés csak egy tényező a többi lehetséges és szükséges módszer között. Ю/ Kétségtelen, hogy az a kuta­tó /csoport/, aki nem közli tudományos folyóiratokban munkája eredménye­it, hanem csak magának /csoportjának/ tartja meg, nem nevezhető kutató­nak; a publikálás a kutatás nélkülözhe­tetlen eleme. Ha a publikált eredményeket hosszabb idő elteltével sem idézi senki /nem használják fel, nem alkalmazzák/, akkor az elvégzett munka csak annak /vagy közvetlen környezetének/ lehet hasz­nos, aki azt végezte. Sem az országos, sem a nemzetközi tudomány nem gyarapodott az elvégzett munka révén. Kevésbé egyértelmű, hogy milyen értékviszonyokat tükröz az idézetek /közleményénkénti, kutatónkénti/ száma. Azaz pl. egy adott évben az egyik kutató a korábbi években pub­likált 10-15 dolgozatára összesen 5 idézetet kap, a másik pedig 15~öt, vajon mit fejez ki, vagy kifejez-e valamit egyáltalán a 15/5 arány? Összehasonlító vizsgálatok lehetővé teszik, hogy egyéneket, cso­portokat, kutatóhelyeket vagy akár országokat is nemzetközi mércével értékelhessünk. Tudományterületek, országok kutatási eredményességének összehasonlítása rendkívül fontos a tudománypolitika, de a közvetlen kutatásirányitás szempontjából is. Schubert, Glänzel és Braun munkája 12/ tanulságos összehasonlítását adja 32 ország természettudományos alapku­tatásainak és számos hasznos módszertani útmutatással is szolgál. Intézetek, csoportok, témák vagy egyének tudományos kutatási eredményei lemérésének területén is vannak hazai'előzmények. Ezek közül kiemelendő az MTA Könyvtárának Informatikai és Tudomány'elemzési Főosz­tálya által készített "A tudományos publikációs tevékenység mutatószá­mai az MTA természettudományi, műszaki, orvostudományi és agrártudomá­nyi kutatóhelyein 1976-1980" cimü munka. E tanulmányban a sok kitűnő 9/ COLE.J.R. - C0LE,S.: Social stratification in science. /Tár­sadalmi rétegződés a tudományban./ Chicago-London, 1973, University of Chicago Pr. 283 p. 10/ GARFIELD,E.: The 250 most-cited primary authors, 1961-1975­2. The correlation between citedness, Nobel prices, and academy member­ships. / A 250 legtöbbet idézett első szerző. 1961-1975- 2.r. Korreláció az idézettség, a Nobel-dij és az akadémiai tagság között./ = Current Contents /Philadelphia,Pa./,1977.50. п. 5-16. p. 11/ A tudományos publikációs tevékenység mutatószámai az MTA ter­mészettudományi, műszaki, orvostudományi és agrártudományi kutatóhelye­in 1976-1980. Bp.1982.MTAK. 171 p­12/ SCHUBERT A. - GLÄNZEL W. - BRAUN T.: Tudománymetriai mutató­számok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez 1976-1980. Вр.1983,'МГАК. 252 p.

Next

/
Thumbnails
Contents