Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984
1. szám - Szemle
41 lataival, értékelésével — itthon és külföldön egyaránt. A folyóiratok if-adatainak általunk kidolgozott kategorizálása /ld. 2.táblázat/ az ellenvetések nagy részét kiszűri, mivel nem ad 3-ná1 több pontot a 12es if-u folyóiratcikkekre sem, viszont az esetleg indokolatlanul alacsony if-adatu folyóiratcikket is értékeli. Nem lenne megalapozott a 12-es if-adatu folyóiratot négyszer olyan értékesnek tartani, mint amelyiknek az if-e 3. Ezzel szemben biztosan állitható, hogy az if-adat 0,5-1-es értékkel való különbözősége a legtöbb esetben /viszonylag régi, standard, "befutott" folyóiratoknál/ már jellemző, a szinvonalat is mutató eltérés. A kategóriák határainak megszabása az egyes tudományterületek hasonló tárgyú folyóiratai elemzésének alapján történt. Ez az itt nem részletezendő vizsgálódás szakértői becslésen alapulva mérte fel a vélelmezhetően hasonló szinvonalu folyóiratok körét, és azt találta, hogy a vizsgált területek folyóiratai a megadott if-értékekkel jellemzett kategóriákban /2.táblázat/ sűrűsödnek, ügy tűnik, hogy a 0,4 iférték alatti kiadványok —a kémiára és határterületeire koncentrálva— nemzetközi szerepe kicsi, az 1 if-érték körüli folyóiratok nemzetközi szempontból ismertebbek, "jobbak", a 2-es if-adat feletti kiadványoknak pedig elismerten kimagasló tudományos értékük van. 2.táblázat. Tudományos közlemények pontértékei /р/ a megjelenési hely impact faktorának alapján A folyóirat impact faktora Pontérték /р/ <0,4 0,5 0,4 - 0,7 1 0,7 - 1 1,5 1 - 1,5 2 1,5 - 2 2,5 >2 3 Az if-értékek egy-egy évben számolt hivatkozási adatokon alapulnak. Az egyes folyóiratok ezen adatai évről évre különbözőek. Az eltérések a "standard" folyóiratok esetében általában nem tul nagyok. Pl. a Biochemica and Biophysica Actánál 1979-re, 1980-ra, 198l-re rendre a következő if-értékek adódtak: 2,934; 2,864; 2,641. Lehetnek ennél nagyobb különbségek is: pl. Chemische Berichte: 2,009; 1,863; 1,416, sőt: Advances in Quantum Chemistry: 2,647; 4,545; 1,000. Ezért az egy évi i f használata helyett, három év adatainak átlagát célszerű figyelembe venni. Több folyóiratnak nincsen /nem ismeretes/ if-értéke, mert nem szerepel az ISI-adatbázisában. Egyébként évente szakértői bizottság dönt arról, hogy milyen folyóiratok kerüljenek be az if-listába. A döntésben fontos szerepe van annak, milyen gyakran hivatkoznak az illető kiadványra. Ennek ellenére például 1979-ben az Inorganica Chemica Acta még nem szerepelt a listában, 1980-ban viszont már igen, sőt azonnal 2,628-as if-értékkel, ami 1981-ben tovább emelkedett 5,887-re. Van olyan több éves múltra visszatekintő folyóirat, amely még ma sem szerepel az adatbázisban /pl. az Oxidation Communications, a Polymer Degradation and
