Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984
1. szám - Szemle
16 definiendum jelentése minden összefüggésben világos és félreérthetetlen. Ennek a követelménynek felel meg a definiens. Ha a fentieket leforditjuk a Dahlberg-rendszer kifejezéseire /ld. 2.ábra: fogalmi háromszög/, akkor a definiendumnak a terminusz, a fefiniensnek pedig a fogalom tárgya ismérveinek összessége felel meg. Tehát a definició tulajdonképpen nem más, mint a definiendum és a definiens közötti ekvivalencia annak érdekében, hogy a definiendum a kommunikáció bármely helyzetében tökéletesen meghatározható, illetve érthető legyen. Más szavakkal kifejezve ez azt jelenti, hogy a fogalom tárgyának ismérveivel körülhatároljuk a fogalomra vonatkozó szakkifejezés beszédben és Írásban történő használatát. A fogalmi háromszög segítségével a definíciónak ez a meghatározása a következő képlettel fejezhető ki: С = В, amennyiben A-ra vonatkozik. A fenti képlettel kifejezett definíciót valódi definici ónak nevezzük. A képletet módosítva a definició két további variánsát kapjuk: Nominális definició: С = В, ha figyelmen kivül hagyja A-t. Ez azt jelenti, hogy a szakkifejezést olyan ismérvek jelölésére használjuk, amelyek a valóság egyetlen tárgyára sem vonatkoznak. Osztensziv /tárgyi/ definició: С = A, ha figyelmen kivül hagyjuk B-t. Ez azt jelenti, hogy a szakkifejezés valamely tárgy jelölésére szolgál, amelynek ismérvei nincsenek kifejezve. GYAKORLATI ALKALMAZÁS A definició fenti értelmezése lehetőséget ad arra, hogy a definíciók tartalmát komplex eljárás segítségével tárják fel és vigyék be az INTERCONCEPT leendő adatbankjába. Ez az eljárás sokoldalúságában merőben eltér a hagyományos szótári definíciótól /6.ábra/. Ehhez hasonló rendszert dolgozott ki R i g g s is, akinél a középpontban az INTERCONCEPT Glosszárium kialakításával kapcsolatos kérdések állnak. Riggs is megkülönböztetett figyelmet szentel a fogalmakkal kapcsolatos problémák vizsgálatának, de az INTERCONCEPT rendszer problematikáját elsősorban a társadalomtudományi terminológia jelentéstani vizsgálatának oldaláról közelíti meg. Dahlbergnél a kiindulópont a fogalom, illetve ennek elemzése, Riggsnél pedig a terminológia, illetve a terminológiai problémák megoldását célzó paradigmák elmélete. Dahlberg megközelítésében az általános jellegű elméleti kérdéskomplexumok /az osztályozás szemantikai, logikai stb. problémái/ dominálnak,
