Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984

1. szám - Szemle

13 ponensek elemzése szinte automatikusan módot ad hierarchialánc kiépitésére, amely a legáltalánosabb fokon végződik, azaz végül is elvezet az alapkategóriák valamelyikéhez. 3.ábra A fogalmak tárgyai FORMA KATEGÓRIÁK ENTITÁSOK /valamely dolog tulajdonságainak összessége/ TULAJDONSÁGOK TEVÉKENYSÉGEK DIMENZIÓK FORMA ALKATEGÓRIÁK elvek nem anyagi tárgyak anyagi tárgyak mennyiségek minőségek каре so latok müveletek állapotok e1járások idő poziciók tér Ez a folyamat világosan kifejezhető a fogalmi háromszög /2.ábra/ segitségével. Az állitás müveletét végrehajtva az ismérvek /В/ felől a tárgy /А/ felé mutató nyil irányában haladunk, vagyis bizonyos ismérvek meglétét állitjuk a fogalom alapját képező tárgyról. Az igy felsorakoztatott ismérveket hierarchialáncba rendezzük, amely megfelel bizonyos fogalmak hierarchia láncának /4.ábra/. A hierarchia lánc jól érzékelteti a fogalomalkotás folyamatait is, tehát azt, hogy a valóság tárgyaitól elvonatkoztatott ismérvek alapján hogyan épitj.ük fel az adott fogalmakat. És mindennél jobban kifejezi a hierarchialánc azt, hogy ennek az absztrakciós tevékenységnek különböző fokozatai vannak. Ezek a fokozatok annak függvényében alakulnak ki, hogy milyen mértékben távolodunk el a valóság konkrétumaitól, hogy milyen mértékben differenciálunk, vagyis hogy egyedi vagy általánosabb jelenségekkel foglalkozunk. Ez a differenciálási tevékenység tehát nem választható el attól, hogy az általa kialakitott fogalom hány tárgyra /hivatkozási tételre/ irányul. A differenciáció, azaz az absztrakció különböző fokozatainak megfelelően alkotjuk meg az egyedi, a sajátos és az általános fogalmakat.