Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984

1. szám - Szemle

10 állónak bizonyult megállapításunk tartalmazza a tudás egy részét. Ez a gondolat képezi a fogalom Dahlberg szerinti meghatározásának alapját. A meghatározás kidolgozása felé vezető ut első lépéseként Dahlberg elkésziti a fogalomalkotás modelljét. Kiindulópont a tételekre osztott univerzum — ezek a tételek lehetnek tárgyak, tények, törvényszerűségek, tulajdonságok, akciók stb. Ebből választjuk ki azt a tételt, amely a fogalomalkotás tárgyát képezi: ezt hivatkozási tételnek vagy tárgynak nevezzük. A következő lépésben összegyűjtünk minden olyan megállapítást, amely a tárgyra vonatkozik, majd ellenőrizzük ezek helyességét. A helytállónak bizonyult megállapítások jelölése nyelvi formában történik /kifejezés vagy név segítségével/. A nyelvi kifejezési mód lehetővé teszi az ember számára, hogy a beszéd és az irás eszközeivel részt tudjon venni a tudományos kommunikációban, hogy a közlemények és a 1 ka lmazások univerzumában képesek legyünk közölni és megérteni a fogalmak tartalmát /azaz a tárgyakról alkotott és helyesnek bizonyult Ítéleteket/. A fogalomalkotás folyamatát az 1. ábra mutatja be. 1.ábra A fogalomalkotás modellje A TÉTELEKRE OSZTOTT UNIVERZUM: TÁRGYAK, TÉNYEK, 1 TÖRVÉNYEK, TULAJDONSÁGOK, CSELEKVÉSEK STB. HIVATKOZASI TETEL A HIVATKOZÁSI TETELROL ALKOTOTT HELYES ÍTELETEK AZ ÍTELETEK NYELVI FORMABAN KIFEJEZETT SZINTÉZISE: SZAKKIFEJEZÉSEK ÉS NEVEK Г" I A NYELVI KIFEJEZESI FORMULÁK HASZNALATA A KÖZLEMÉNYEK ÉS ALKALMAZÁSOK VILÁGÁBAN