Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1983
1. szám - Szemle
8 FESZÜLTSÉGEK ÉS FELOLDÁSI KÍSÉRLETEK A természettudományos és műszaki kutatás területén az uj tudásanyag megszerzésében a műszerek szerepe rendkivüli mértékben megnövekedett. A megismerési folyamat előrehaladása során mind nagyobb pontosságú, felbontóképességű, stabilitású, egyszóval mind magasabb minőségi köve'telményeket kielégitő műszerekre, berendezésekre van szükség, s ennek következtében a műszerek, berendezések ára rohamosan növekszik. Ugyanakkor a kutatás-fejlesztés egyre nagyobb költségigénye —amiben többek között éppen a műszerezettséggel szemben támasztott növekvő igények is szerepet játszanak— fokozottan előtérbe állitja a gazdaságossági szempontokat. E szempontok növekvő jelentősége vitathatatlan, ha meggondoljuk, hogy az utóbbi tiz év során egy kutatói munkahely kialakításának költsége nem ritkán megkétszereződött. Ilyen feltételek mellett érthető a törekvés a vizsgálatok elvégzésére, a mérési eredmények kiértékelésére jutó fajlagos munkaidő csökkentésére. Ez a cél a mind nagyobb mértékben automatizált, számitógépes mérési adatkiértékelést is nyújtó, következésképpen mind nagyobb beszerzési értéket képviselő műszerekkel érhető el. A műszerek beszerzési árának növekedését egyrészt indokolják a tökéletesebb pontossági, felbontóképességi, stabilitási jellemzők, másrészt a gazdaságossági meggondolások nehezitik a szükséges összeg előteremtését. Mig ugyanis a kutatás-fejlesztés /s az arra támaszkodó nemzetgazdaság/ versenyképe ssége — s ezzel összefüggésben, léte— megköveteli, hogy az élvonalbeli minőségi követelményszintnek megfelelő műszerek álljanak rendelkezésre /ez abszolút igény/, addig a gazd aságosabb üzemeltetés szempontjából előkelő helyen álló, és ennek megfelelő beszerzési értéket képviselő műszerek hiánya többé-kevésbé kompenzálható-pl. a munkabérek alakulásától függően /ez a relativ igény/, sőt olykor e műszerek előnyei ki sem aknázhatók /pl. a nagyobb mintaátbocsájtó képességük, ha a vizsgálati folyamat más pontján az átbocsájtóképesség kicsi/. Mindenesetre ma már sok, a kutatás-fejlesztés területén szükséges műszer egyedi értéke több millió forint, következésképpen mind nehezebb az érdekelt kutatók, illetve kutatóhelyek széles körét ilyen nagyértékü műszerekkel ellátni. Ez nem csupán hazai jellegzetesség, nem is csak a szerényebb gazdasági adottságokkal rendelkező országok gondja, s a megoldást másutt is keresik. Japánban például a szellemi szolgáltatást nyújtó intézetek rendelkeznek nagyműszerekkel, és végeznek ezekkel me grendelésre méréseket elsősorban az ipari kutatás számára.!/ д Német Demokratikus Köztársaságban 1974-ben szervezték meg a kutatóhelyek közötti regionális együttműködést a tudományos műszerek használatára. 1981-ben kilenc ilyen együttműködési formát tartottak nyilván. Az együttműködés a kezdeti szakaszban a már 1/ Szellemi szolgáltatások a tőkés országok iparában. Összeáll. Nádudvary Z. = Műszaki Gazdasági Tájékoztató, 1981.október. 1181-1199.p.
