Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1983

1. szám - Figyelő

57 lasztása, mint hogy a kutatásba és a fejlesztésbe még célirányosabban invesztáljon. A külföldi technológiák megvásárlása egyre nehezebb, mert a szállítók tartózkodóbbá válnak, nem kivánnak a japán konkurrencia kezére játszani. A 80-as éveket a kreativ technika évtizedévé nyilvánították Japánban. Vezető pozícióra törekednek a számitógépek, a félvezetők, a robottechnika és az ezekkel összefüggő iparágak terén. A japánok eltökéltsége, hogy technikailag a saját lábukra álljanak, megmutatkozik a kutatási ráfordításokban. A társadalmi összterméknek eddig 2,27 %-át fordították K+F-re, 1990-ig ezt 3 %-ra növelik, s az eddigi 27 % helyett 40 %-ot vállal magára a kormány. A nemzetközi adatok szerint az Egyesült Államokban több találmányt jelentenek be, mint Japánban, és 2,5-ször több személyt alkalmaznak a műszaki kutatásban. 1980-ban Japán 1,5 milliárd dollárért vásárolt idegen technológiát, de csak 380 millió dollárért adott el a külföldnek. Ezek a számok nem egészen pontosak, mert korábbi tranzakciókat is beszámítanak. Valójában 1975 óta Japán technológia exportja folyamatosan nő. Legfontosabb felvevői az Egyesült Államok, Irak, Tajvan és Kina. Annak ellenére, hogy a japánok elszántan igyekeznek a csúcsra, sokan kétlik, hogy képesek kreativ kutatásokra. Az iskolák ösztönzik, a társadalom elvárja a konformitást a gondolkodásban, a cselekedetekben. Ez a szemlélet lehetne a magyarázata annak, hogy olyan kevés japán kap Nobel-dijat. Maguk a japánok is elismerik az eredetiség hiányát gondolkodásukban. Ugy vélik, a magyarázat a kereszténység és a buddhizmus eltérő jellemformáló hatásában kereshető. A keresztény tradíción nevelkedett ember tudatosan különbséget tesz és választ a helyes és helytelen, a gonosz és a jó között. A buddhizmusban az intuitiv megismerés dominál, és minden döntés egy másikkal áll kapcsolatban. A keresztény eredetű nyugati civilizáció önálló gondolkodást és tetteket kiván, a határozott vélemény-nyilvánitás és a tudatos választás erénynek számit. Ezzel szemben a buddhizmus harmonizáló, az összefüggéseket és kapcsolatokat kutató légkörétől ez az "egyénieskedő" magatartásforma alapvetően idegen. Ez a szemlélet nehezíti kiemelkedő kutatók kinevelését,mégis lehetővé tette, hogy Japánban széles látókörű, jólképzett technikus- és mérnökgárda alakuljon, akik az eddigi tudományos fejlesztésben jelentős szerepet játszottak és szavatolják a további sikereket. A hagyománytisztelő japánok továbbra sem akarnak alkalmazkodni ahhoz a szemlélethez, mely az eredetiség, kreativitás jelszavával egy másfajta gondolkodásmódot terjeszt. — Können Imitatoren Erfinder werden? Forschen und Entwickeln in Japan. /Lehet az utánzókból feltaláló? Kutatás és fejlesztés Japánban./ = Neue Zürcher Zeitung,1982.jul.17.