Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1983
1. szám - Figyelő
54 Az alkalmazott kutatás és fejlesztés területén az uj koalició a közvetlen támogatás helyett a közvetettet részesiti előnyben. Az ipari kutatás finanszírozása elsősorban az ipar feladata; a kormány közvetett támogatást nyújt /pl. adókedvezményt, a K+F beruházások gyorsabb leírását, kockázati tőkét bocsát rendelkezésre, mérsékli a szabadalmi és licenctevékenység adóztatását/. Igen lényeges a szabad piaci erőviszonyok érvényesülése, a teljesítményt, kezdeményezést és kockázatvállalást segitő légkör kialakulása. Továbbra is kormánytámogatásban részesülnek azonban a kutató-fejlesztő к i s és középvállalatok. Az állami kutatóintézetek alkalmazott kutatómunkája a komplex hosszú távú programokra koncentrál /szállítás, közlekedés, távközlés, ür- és repüléskutatás, honvédelem/. Az uj kormány védelemben kívánja részesíteni ezeket a területeket a politikai változások, rövid távú gazdasági hatások befolyásától, és hangsúlyozza: a bürokrácia és a tulszervezés csökkenti a kutatás hatékonyságát, kreativitását. Az állami kutatóintézeteknél csökken a feladat- és projektumfinanszirozás aránya, főként az azzal járó adminisztrációs többletköltségek miatt. A kormány prioritást biztosit a nukleáris kutatásnak , állami részvétellel segiti uj reaktor prototípusok kifejlesztését. A mikroelektronikában a software és a rendszertechnológia mellett fontosnak találják a technológiai bázis és a kommunikációs eszközök gyártásának fejlesztését. Továbbra is kiemelt támogatást kap a biotechnológia. A környezetvédelemmel kapcsolatban hangsúlyozzák, fokozni kell a megelőzés szerepét; a környezetvédelem és a gazdasági növekedés olykor ütköző érdekeit energiatakarékos technológiák anyagi támogatásával lehet "kibékíteni". — TOOZE , S .: West German science after Schmidt. /А nyugatnémet tudomány Schmidt után./ = Nature /London/, 1982.szept.23. 289.p. K+F Svédországban Svédországot nehéz helyzetbe hozta a világ kereskedelmi és gazdasági struktúrájának megváltozása. Az ország éveken keresztül tőkeintenziv beruházásokat eszközölt; az információ-intenziv tevékenységek háttérbe szorultak. A legfrissebb adatok szerint Svédország a hazai össztermék 2 %-át fordítja kutatásra és fejlesztésre. Ennek az összegnek 29 %-át kapja az ipari kutatás, holott a fejlesztési munkák aránya 93 %-os. A svéd ipar erősen függ a külső K+F beruházásoktól. Az ipari K+F magán jellegű finanszírozásának szintje igen magas, és az elmúlt évtizedben növekvő tendenciát mutat. A kormány K+F ráfordításai viszont csökkennek. 1982 tavaszától az országos kutatási tervet, mely több év kutatási költségvetésének előirányzatát foglalja magában, a parlament vitatja meg.
