Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1983

1. szám - Szemle

38 IPARI KUTATÁS A MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Az ipari kutatás jellege az elmúlt 15 évben alaposan megváltozott. Korábban az ipari kutatólaboratóriumok az ismeretek gazdag tárházával rendelkeztek, ahonnan a konkrét termelőterületek megkapták a szükséges műszaki és technológiai információkat. Ez a helyzet napjainkra megváltozott, mert a vállalatok nem képesek valamennyi kutatás elvégzésére; az uj ismeretek előállítása egyre többé kerül; szükség van az uj kutatási eredmények gyors bevezetésére. Az uj kutatási feladat meghatározásakor a piac igényeiből, a meglévő technológiákból és az adott tudományos-műszaki szintből indulnak ki. Az ipari kutatók ugyan alkalmazott kutatási feladatokat látnak el, de tisztában kell lenniük az alapkutatások eredményeivel és módszereivel is, ami csak a közvetlen kapcsolatok révén valósitható meg. Az ipari kutatás társadalmi hatására jó példa a mikroelektronika, amely a jövendő fejlődés hajtómotorja; felszabadítja az embert a monoton szellemi munkától, uj munkahelyeket teremt az információs technológia rendkívüli bővülése révén. A TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA KAPCSOLATA Az elmúlt évtizedekben a tudomány és a technika kapcsolata szorosabbá vált. Az uj tudományos eredmények műszaki funkciókban csapódnak le /pl. a röntgensugárzás alkalmazása nélkül a mai korszerű orvosi diagnosztika elképzelhetetlen lenne/. A tudomány és technika összefonódása uj kutatótipust hozott létre: az ipari kutatót. Az ipari kutatónak ismernie kell a tudomány fogalomrendszerét és logikáját, emellett a technika rendszerét is értenie kell. Ilyen értelemben az ipari kutatók hídverők a tudomány és a technika között . Az ipari kutató a kutatási projektum befejezésekor csak javaslatot tehet az innováció megvalósítására; a döntés vállakozói szinten születik. Tanácsadó partnerként azonban az ipari kutató közreműködik az uj termék fejlesztése, gyártásba vétele és piacra vitele során is. A kutatók mozgása az ipari kutatóintézetek és az egyetemek között az NSZK-ban is csaknem ismeretlen jelenség. Az ipari kutatóintézetek és az egyetemek együttműködése azonb.an jó. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az NSZK-ban foganatosított takarékossági intézkedések veszélyesek lehetnek, ha azokat a hosszú távú kutatási programokat is érintik, amelyek a jövőbeni innovációk alapjául szolgálnak. Összeállította: Payrits Márton