Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1983

1. szám - Szemle

34 dományos ismeretek fejlődése között. Kuhn hivatkozik arra, hogy Darwin a fajok eredetéről szóló tanitásában nem ismert el semmiféle isten vagy természet által kitűzött, megszabott fejlődési célt. Ez azonban nem bizonyítja, hogy a tudományos ismereteknek és fejlődésüknek sincs semmiféle céljuk. A biológiai evolúció természettudományi folyamat, a tudományos ismeretek fejlődése, bár hatnak rá bizonyos objektiv törvényszerűségek, speciális emberi tevékenység fejlődési folyamata, és mint minden emberi tevékenység, ez is célirányos, célkitűzést követő folyamat. A tudományos ismeretek fejlődése bonyolult rendszer, adekvát leírása nem egyetlen univerzális kritérium használatát igényli, hanem a kritériumok soka ságát . Hagyományosan az igazság megismerését tekintik a tudományos megismerés fő céljának. Az igazság teljes, maradéktalan megismerése, azaz az "abszolút igazság" azonban alighanem túlnő az emberi megismerőképesség gyakorlati határain. Mégsem tagadható a tudományos megismerésnek ez a célja, márcsak azért sem, mert akkor nem lenne többé semmiféle alap annak megítéléséhez, hogy például az empirikus problémák milyen megoldása tekinthető tényleges megoldásnak. Amennyiben a rendszer genetikai fejlődésének modellje felel meg leginkább a tudományfejlődés mechanizmusának, ugy az igazsághoz való közeledés az a cél és átfogó kritérium, amelyhez viszonyítottan értékelhető a tudományfejlődés jellege és mértéke. Összeállította: Cserbakői Endre Az Egyesült Államokban 1982-ben a bachelor fokozatú fiatal műszakiak közül az olajmérnököknek kínálták a legnagyobb fizetést : évi 30 432 dollárt, az előző évinél 14,2 %-kal többet. A második helyen a vegyészmérnökök állnak 27 167 dollárral /+ 11,5 %/• A természettudományos végzettségűek közül a számitógépes szakemberek találtak legkönnyebben állást, évi 22 572 dollár kezdőfizetéssel; de náluk is többet kapnak a fizikai és földtudományos pályán elhelyezkedők: 23 940 dollárt. A master fokozatot megszerzettek közül a vegyészmérnökök keresnek a legjobban: 29 712 dollárt, második helyen a geológusok és egyéb földtani szakemberek állnak: 28 836 dollár átlagfizetéssel. = Research Management /New York/,1982.4.no. 6.p.