Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1983

1. szám - Szemle

11 A szabad miiszerkapacitás adattár által nyújtott lehetőségek kihasználása nem csupán a beruházási ráforditások csökkentését, illetve jobb kihasználását teszi lehetővé. Ugyanis a nagyértékű telepitett műszerek /pl. tömegspektrométer, NMR-berendezés, elektronmikroszkóp stb./ kezelése és karbantartása,a vizsgálatok elvégzése alapos és speciális, a szóbanforgó műszertipusra vonatkozó ismereteket, nagy gyakorlatot igényel. Ilyen felkészültségű munkaerő biztositása, vagy kiképzése egyrészt nem könnyű, másrészt igen költséges, de ugyanakkor a berendezés nyújtotta lehetőségek kiaknázásának alapfeltétele is. Az adattár segitségével a műszerét felajánló intézmény nem csupán a műszereit hasznosíthatja, hanem az annak kezelésével, karbantartásával megbizott csoport munkaidőkapacitását és speciális ismeretanyagát is kamatoztathatja, illetve ez utóbbit alkalmazástechnikai téren bővitheti. Megfelelő kvalitású személyi feltételek mellett ez olyan tudományos értékű uj metodikai ismeretanyag felhalmozódásához vezethet, ami feloldhatja a sematikus kutatás-szolgáltatás dilemmát . A műszert igénybe vevő intézmény az adattár közvetítésével a hosszadalmas betanítási idő mellőzésével, gyorsan jut a rutinos szakemberek által elvégzett vizsgálatok nagy információértékü eredményeihez, megtakarítva a közvetlen és közvetett /pl. épitési, szerelési/ beruházás költségei mellett a bérjellegű és az üzemeltetési költségeket is. Különösen érvényesek ezek a meggondolások egy-egy u j vizsgálati módszer bevezetésénél. Ilyenkor ugyanis még szakirodalmi referenciák birtokában is megeshet, hogy a módszer az adott konkrét feladatnál, a konkrét körülmények között nem megfelelő. Nem ritka az sem, hogy egy-egy uj mérési-vizsgálati módszer bevezetése után csak fokozatosan, hosszabb idő elteltével nő meg az igény az uj módszer iránt. Eközben a műszer többé-kevésbé kihasználatlan marad. /А számitógépek elterjedésének kezdeti időszakában gyakori volt ez a jelenség./ Ilyen esetekben célszerű a vizsgálatok más kutatóhelyen történő elvégzése . Mint az eddigiekből kitűnik, a szabad müszerkapacitás adattár nagymértékben hozzájárulhat a nemzeti vagyon jelentős részét képező kutatás-fejlesztés célú müszerállomány jó kihasználásához, egyszersmind hathatósan és rugalmasan javithatja a kutatás-fejlesztési tevékenység müszerellátását , részben azáltal, hogy lehetőséget nyújt vizsgálatok elvégzéséhez anélkül, hogy ez beruházást igényelne, részben pedig azáltal, hogy az igy felszabaduló beruházási eszközök hiánypótló műszerbeszerzésekre fordíthatók. Mindehhez azonban nélk-ülözhetetlen feltétel a szabad mérési kapacitás bejelentése. Enélkül az adattár működésképtelen lenne, az előnyök nem jelentkeznének. A szabad müszerkapacitás adattárat üzemeltető MTA MMSZ azonban akkor is tud segitséget nyújtani a műszeres vizsgálati lehetőséget kereső kutatóhelyek, szakemberek számára, ha a keresett műszerre vonatkozóan nincs bejelentett szabad kapacitás az adattárban. Az MMSZ a kezelésében lévő országos műszernyilvántartás segitségével ugyanis felvilágosítást nyújthat arról, hogy a keresett műszerrel mely intézmények rendelkeznek. E felvilágosítás alapján a kapa-