Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Bibliográfia

szágok eltérő társadalmi berendezkedését is. Az ujitás összetett tevékenység, műszaki, gazdasági és társadalmi elemei vannak: magába foglalja a kutatást és fejlesztést, a beruházást, a termelést és az alkalmazást. Az ujitás irányításakor döntő fontosságú annak a viszonynak felismerése, mely az ujitás és a hatékonyság között fennáll. Az IIASA tanulmánya Haustein, Maier és Uhlmann módszerét mutatja be az ujitási folyamat hatékonyságának mérésére. E három szakember hatékonysági fogalmának középpontjában az a kapcsolat áll, ami az ujitást megvalósitó termelő egység hatékonysága /dinamikus hatékonyság/ és azon termelési ág hatékonysága /átlaghatékonyság/ között áll fenn, melyhez a termelési egység tartozik. A relativ hatékonyság összefügg az alap-, a módositó- és az álujitások közötti összefüggéssel és a vezetők döntéshozó környezetével. A hatékonyság vizsgálatakor az ujitást gátló és elősegitő tevékenységeket egyaránt figyelembe kell venni. Munkahelyválasztás előtt. Utolsó éves egyetemi hallgatók szociológiai és pszichológiai vizsgálata. /Irta: Déri M.né, Szabóné Dér I. stb./ Bp.I98O,

Felsőokt.Pedag.Kut. közp. I60 p. A Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont 1977-ben nemzetközi összehasonlitó kutatási programot inditott az egyetemet végzett pályakezdők munkahelyi beilleszkedésének, problémáinak és beválásának vizsgálatára. A programban csehszlovák, lengyel és NDK-beli társintézetek is részt vettek. A kutatás kiterjedt a megszerzett ismeretek, bizonyos személyiség- és intellek tuális jegyek, a munkához való viszony, a társadalmi magatartás stb. vizsgálatára . A kutatást három szakaszra tervezték, módszeréül a több szakaszos követéses vizsgálatot választották. Ennek során szociológiai kérdőives felméréseket, pszichológiai teszteléseket és interjúkat alkalmaztak. A kutatás első szakaszában a végzős hallgatókat keres ték fel szociológiai kérdőivvel és pszichológiai tesztekkel. Ezeknek célja az volt, hogy feltárják a hallgatók pályaés munkahtlyválasztásának m о t i v u mait, tanulmányi és szakmai felkészültségét, elvárásait. A második szakaszban azegy éve dolgozó pályakezdőket kérték fel kérdőivek kitöltésére, és arra kerestek választ, mennyire változtak meg elképzeléseik és elvárásaik a munkatapasztalatok következtében. Ugyanakkor közvetlen szak mai vezetőjük véleményét is kikérték a friss diplomás szakmai beilleszkedéséről, szakmai felkészültségéről s igy közvetve a felsőfokú szakemuerképzés hatékonyságáról. A kutatás harmadik szakaszában a három éve munkában álló pályakezdőket vetik szociológiai és pszichológiai vizs gálát alá. A korábbi kérdéscsoportok kibővülnek a munkahelyi mobilitás kérdésével is. A mostani kctet az első szakasz ma gyar eredményeiről számol be. A nemzetkö zi összehasonlitó eredményeket a jövő év ben teszik közzé. 65