Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

6. szám - Figyelő

1. tudományos-műszaki kutatás a legsürgősebb társadalmi-gazdasági szükségletek kielégítése érdekében; 2. a gazdaság és a társadalom szerkezeti átalakítását segitő K+F stratégia kidolgozása a következő 10-15 évre; 3. az alapkutatás jövőbe tekintő, a jövőbeli technikai és technológiai megoldásokat inspiráló fejlesztésének biztosítása ; 4. a külfölddel való tudományos és műszaki együttműködés programjainak reorientálása, főleg a KGST és a szocialista országokkal folyó kétoldalú együttműködések viszonylatában. A jövőben rendkívül sok feladat vár a Lengyel Tudományos Akadémiár a . 1980-ban Lengyelországban több mint 40 milliárd zlotyt, a nemzeti jövedelem körülbelül 2 százalékát fordították a K+F finanszírozására, ennek 13-15 százalékát használták fel az alapkutatások fejlesztésére. Az LTA kutatóhelyei rendelkeztek az alapkutatásokra szánt pénzeszközök felével. Az eszközök többségét a kutatóhelyek saját szükségleteikre használták fel, részben pedig a főiskolákkal és a tárcaintézményekkel folytatott kooperáció céljaira. Az alapkutatás központi programjában 26 kulcsfontosságú vagy kormányprogram, 64 tárcaközi alapkutatási program szerepelt. Ebből 58-at az LTA kutatóhelyei koordináltak, 23-at a főiskolák és 9-et egyéb tudományos kutatóhelyek. A kutatóhelyek f e 1 s z e reltsége rendkívül kedvezőtlenül alakult 1976-1980-ban. Az Akadémia beruházási szükséglete 5 milliárd zloty volt, de az emiitett időszakban mindöszsze 58O millió zlotyt kapott építkezésekre, az uj kutatóhelyek felszerelésére. Válságos helyzetben van a műszerezés. A meglévő, körülbelül 2 milliárd zloty értékű apparátus működtetéséhez 2,5 milliárd devizazloty, és azonkívül elektronikus részegységek vásárlásához további 1 millió lenne szükséges. Ezek az összegek nem a fejlesztéshez, hanem a tudományos potenciál fenntartásához szükségesek és hiányuk a kutatómunka megbénulásához vezethet. A tiz évvel ezelőtt bevezetett tárgyi finanszírozás rendszere nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Gyakran fiktiv módon kapcsolódtak kutatói csoportok bizonyos általánosan megfogalmazott problémákhoz; kevés helyet kaptak az úgynevezett saját kutatások, amelyek uj ötleteken alapultak. A nehéz gazdasági helyzetben ezt a finanszírozási rendszert feltétlenül meg kell változtatni. Minden intézménynek saját, évről évre jóváhagyott költségvetéssel kellene rendelkeznie, amiből fedezi dolgozóinak fizetését, az általános költségeket és a speciális kiadásokat. Meg kell őrizni ugyanakkor a tárgyi finanszírozás értékes oldalait, célszerű lenne speciális tudományos kutatásfejlesztési alapot létesíteni, amellyel az LTA rendelkezne . — MICKIEWICZ ,B.: Polityka naukowa i techniczna w warunkach reformy gospodarczej. /Tudomány és műszaki politika a gazdasági reform feltételei mellett - Lengyelország./ = Nowe Drogi /Warszawa/,1982.5.no. 16-28.p. Problemy dziaèalnosci Akademii w I98O r. i systemu badan naukowych w Polsce. /А Lengyel Tudományos Akadémia 1980.évi tevékenysége és a tudományos kutatási rendszer problémái./ = Nauka Polska /Warszawa/, 198l.9-10.no. 127-137.p. K.M. Tudomány a parkban A tudományos parkok ujabban divatba jöttek Nagy-Britanniában is. De ugy tűnik az amerikai ötlet: az ipar és az egyetemek összekapcsolása, nem szavatolja a gyors sikert. Az egész országban sorra teremnek a tudományos parkok. 1981-ben tizenötöt alapitottak. Ezek a parkok az egyetemek és az ipar közti kapcsolatok nyilvánvaló és célirányos szimbólumai. A háttérben állók szerint ezek "szerelmi házasságok", de a jelenlegi nehéz időkben, amikor hagyományos iparágak omlanak össze és a felsőoktatást erősen megnyirbálják, azt kell hinni, hogy inkább "kényszerházasságokról" van szó. Mint annyi más divat, a tudományos parkok ötlete is az Egyesült Államokból 512-