Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

6. szám - Szemle

nek azonban a VILATI vagy nem, vagy csupán késve tudott eleget tenni, hiszen az anyagrendelést —köztük jelentős importot!— csak ekkor indithatta, az anyagok ekkor is a "szokásos" késéssel érkeztek, és az időhiányt az átfutási idő radikális csökkentése sem kompenzálhatta. A vezérlés-hiányért mindenki az egyetlen "aktiv" gyártót, a VILATI-t okolta, az illetékes szervek ellenőrző, számonkérő bizottságai a vállalatnál "egymás kezébe adták át a kilincset". 1980-ra viszont megjelentek az EMG gyártotta vezérlések, igy a VILATI-ra is kisebb nyomás nehezedett. "Mindig minket tapostak a sárba ebben a játékban. Most az EMG van a műsoron, mert uj vendég a fogó a játékban" - jellemezte a helyzetet a VILATI műszaki igazgatóhelyettese. A DIALOG CNC gyártásánál, szervizelésénél elmondottak ugyanis a gyári "primátus" ellenére a HUNOR CNC-re is érvényesek voltak. Mig a DIALOG miatt a CSSZG vezetőinek főhetett a feje, addig a HUN® miatt a SZIM ment kis hiján tönkre. A bemutatott HUNOR CNC modellt a SZIM kooperáló partnere a Gildemeister elfogadta ugyan, de a sorozatgyártott vezérlés nem felelt meg az igényeinek. "Ezért a SZIM inkább a Gildemeisternek volt kénytelen kiszolgáltatni magát, nehogy a megfelelő hazai részegység bázis hiánya miatt a piac további lehetőségeit is elveszítse a jövőre nézve. Emiatt következett be mindaz a kezdeti veszteséges gyártás, illetve számos termelési, pénzügyi probléma, aminek következményeiből a SZIM csak nagyon nehezen tud kimozdulni."26/ A szerszámgépipar igényeinek hatására tehát kibővült a vezérlés-fejlesztők, -gyártók és —típusok mezőnye. A nagy cél, a fejlettt relációs export, az érdemi világpiaci jelenlét azonban nem valósult meg. A "betörés" érdekében pedig más lépések is történtek, melyek kezdeményezője főként a SZTAKI volt. A DIALOG gyártásbevételének tapasztalatai meggyőző erővel bizonyították, hogy megfelelő és azonnali gyártó nélkül a fejlesztési eredmény hasznosulása nem garantálható. A honosítás és a gyártás során felszínre kerültek a fejlesztő és gyártó kettősségéből adódó érdekkülönbségek, melyek a gyártmány sorsát megnehezítették. Az EMG véleménye is az volt, hogy "az intézeti fejlesztések legnagyobb problémája az, hogy valamilyen döntés alapján fejlesztenek, és aztán keresnek rá gyártót". Kézenfekvőnek tűnt hát a megoldás, hogy az érdekellentétek feloldásaként a közös érdekeltség munkáljon, vagyis a két intézmény kutatás-fejlesztési társulás keretében dolgozzon együtt a DIALOG és a HUNOR által képviselt színvonal dinamikus fenntartásáért. Miközben a SZTAKI által javasolt megoldások egy részét külföldön már megvalósították, a két cég közös koncepcióját nem sikerült kialakítani. Az EMG fejlesztési igazgatója szerint: "Mi nem látunk lehetőséget a társulásra, mert a SZTAKI állományának a bérezése és a mi bérezésünk között nagy a különbség. A fejlesztést követően ez a társulásban dolgozó gyáriakat lehetetlen helyzetbe hozná. Mi nem emelhetjük meg a műszakiak bérét, mert kevesebben vannak, és a szakszervezet, az üzemi demokrácia elég jól működik, s leszavazná. ... Elég erős fejlesztőgárdánk van, kötődnek a vállalathoz, legalábbis eddig. Ha lehetőséget látunk arra, hogy mi magunk megcsináljuk, mindig a sajátunkat választjuk. A vállalat által készített kevesebbe kerül és előbb lehet gyártani." Az EMG elég erősnek érzi magát a fejlesztési céljainak egyedüli meghatározására. A megvalósításba kész ugyan bevonni a SZTAKI-t, az azonban a meghirdetett gyári konstrukciós elveket nem tartja perspektivikusnak. 26/ BOD P.A.: A tempóvesztés következményei. /A SZIM válsága a 70-es évek végén./ Esettanulmány. Budapest, 1982. 27/ "Savanyu a szőlő!" - mondhatnánk .Álláspontjuk mellett szól, hogy VILATI vélemény szerint is a "tervcélban leirt vezérlés-család nem jelent uj generációt és ilyen elvi felépítésű a már meglévő UNIMERIC CNC is." Emlékeztet

ő az uj vezérlés család tervcéljának tárgyában összehívott szakértői értekezletről. 1981.augusztus 18. 497-