Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

6. szám - Szemle

A fejlesztés késlekedésébe a honositás nehézkességén tul egyéb, vállalaton be­lüli tényezők is közrejátszottak. A VILATI, mint tevékenységlistája is jelezte, elég­gé diverzifikált termékszerkezettel rendelkezett. Ebben a vezérlés gyártása 10 % körül —de inkább alatt— mozgott. A széles gyártmányválaszték, a kap­csolódó tevékenységek sora a kísérletezés, módositás, "komplettirozás" szempontjából gyakran határozott előnyt jelentett, de egyúttal —már csak az alacsony részarány mi­att is— növelte a vezérlésgyártás félre- avagy háttérbe szorításának esélyét is, különösen olyan időszakban, amikor a vállalat felső vezetőinek állandóan a vezérlések miatti reklamációkkal kellett foglalkoznia. A szerszámgépvezérlés fejlesztését némileg háttérbe szoritotta az is, hogy más célra alkalmazható vezérlőkkel is foglalkozni kivántak. Véleményük az volt, hogy "egy lábra állni nem szabad, nehogy sikertelenség vagy financiális problémák súlyos helyzetbe hozzanak". Arra törekedtek tehát, hogy "azonos technikai, technológiai, rendszertechnikai bázison a vezérlés fejlesztés lehetőleg több téma ke­retében történjen" /VILATI főosztályvezetője/. Igy a 70-es évek közepétől te­vékenységükben előtérbe került a rajzasztal- illetve a nagyértékü csillagászati ve­zérlések fejlesztése. A VILATI fejlesztőinek helyzetét összegezve megállapítható, hogy szervezeti poziciójuk következtében a szerszámgépvezérlés ügyében az előrelépés nagy energiát és vállalaton belüli csatát igényelt volna, mig leterheltségük és más —általános— koncepciójuk miatt nem érezhették szükségesnek ennek a harcnak és az ujabb bonyodal­maknak a vállalását. Egyébként is hosszú ideig ugy hitték, hogy az ELSAG-tól meg tud­ják venni a MACS 5 CNC vezérlés licencét is. A tárgyalások azonban a közben felmerült embargós megszorítások miatt nem vezettek eredményre. Ezt követően a vállalat vezető­sége 1975 végén elvileg hozzájárult ugyan a CNC fejlesztéshez, de a munkák lassan in­dultak be. A szerszámgépgyárak pedig a fokozódó exportkényszer szorításában —az NC gépek ekkor már szocialista viszonylatban is "kemény cikknek" számitottak!— elérkezettnek látták az időt, hogy a VILATI monopóliumát megtörve uj, számukra megnyugtatóbbnak tünő megoldást keressenek. A SZAKMAI SIKER Az NC fejlesztésben a Csepeli Szerszámgépgyár és az Automatizálási Kutató In­tézet /АК1/ közötti együttműködés a 70-es évek közepére már számottevő múlttal és eredményekkel rendelkezett. Az AKI és az MTA Számítástechnikai Intézet egyesülésekor a SZTAKl töretle­nül folytatta az AKI kutatási alapelveit és gyakorlatát. Eszerint "az egyedi fejlesz­tések helyett a sorozatgyártásra, az általánosabb felhasználásra kerülő elemekkel kell foglalkozni oly módon, hogy nem az ipar napi igényeinek ki­szolgálása a cél, hanem a technikai szinvonal előrefeszitése 10-15 évvel ... Olyan rendszereket és módszereket kell létrehozni, melyek a jelenlegi ha­zai valóságnak lényegesen előtte járnak, de hazai körülmények között is néhány éven belül realizálhatók.12/ x/ Az Automatizálási Kutató Intézet 1964-ben az OMFB és az MTA közös megálla­podása alapján alakult meg, majd 1973-ban egyesült az MTA Számítástechnikai Inté­zetével. Az összevonásból keletkezett uj intézet nevében is megőrizte az elődökét: Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet /SZTAKl/. Az OMFB-vel való szo­ros kapcsolat a SZTAKl későbbi tevékenységében is fontos szerepet játszott. 12/ BALÁZS K.: Egy akadémiai intézet története. Esettanulmány. MTA Szocioló­giai Intézet,1980. 482-

Next

/
Thumbnails
Contents