Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Figyelő

kvantitativ információ segíthet az alapkutatások hasznosságának megítélésében. Az orvosbiológiai

( illetve a hadászati fejlődés nemcsak egy ujitást vagy tudományos áttörést igényel, hanem számos ilyen eredményt. Az alapkutatás kísérletei és azok alkalmazása között h о s z szu idő telhet el. Az 1945 és 1975 között felfedezett tiz legjelentősebb kardiopulmonáris gyógyszer illetve sebészeti eljárás 529 közleményre támaszkodott. E cikkek 41 %-a a kutatási eredmény közlése idején nem mutatott kapcsolatot azzal a betegséggel, amelyet később megakadályozott, diagnosztizált, kezelt vagy enyhitett. Az Illinois-i Technológiai Kutatóintézet öt jelentős ujitás létrejöttét vizsgálta: a mágneses ferritekét, a képmagnóét, a fogamzásgátló tablettákét, az elektromikroszkópét és a mátrix izolációét. Az újításokhoz vezető kulcsfontosságú eseményeket három csoportra osztották: 70 % nem célra orientált kísérlet, 20 % célra orientált és 10 % fejlesztés és alkalmazott kutatás. A Battel1 e Columbus Laboratórium kiterjesztette ezt a vizsgálatot, és foglalkozott a pacemakerrel, a hibrid gabonafélékkel, az elektrofotográffal, az input-output gazdasági analízisével és a szerves foszfortartalmu rovarölő szerekkel. Ugy találták, hogy átlagosan 19 év telt el az ötlet megfoganása és az ujitás között. Az újításhoz vezető kutatómunkák közül 34 % nem célra orientált, 38 % célraorientált, 26 % fejlesztés és 3 % nem műszaki jellegű kisérlet volt. Ezek a vizsgálatok azt mutatják, hogy a nem célra orientált kutatások jóval megelőzik a célra orientáltakat. A Sussex-i Egyetem Tudománypolitikai Kutatási Egysége 29 pár ujitást vizsgált abból a célból, hogy megállapítsa, mely tényezők különböztetik meg a sikeres és a sikertelen újításokat egymástól. Az eredmények szerint nincsen olyan változó, mely egyértelműen különbözne a sikeres és a sikertelen újításoknál. A sikeres u j i t ó к jobban megértik a felhasználók szükségleteit, többet költenek a piackutatásra, hatékonyabban fejlesztenek és jobban hasznosítják a külső lehetőségeket, a tanácsadást, és megbecsülik az idősebb, tapasztaltabb kutatókat. A Massachusetts Institute of Technology vizsgálatai rámutattak a tudósok és a mérnökök eltérő érdeke i re. A tudósok inkább a külső világ felé fordulnak, mig a mérnökök a vállalaton belüli eseményekre irányítják figyelmüket. A mérnököknek adott külső tanácsoknak általában nem volt foganatja, a tudományos kutatóknak adott ötletek viszont gyakran sikerrel jártak. A mérnökök kevésbé olvassák az irodalmat, néhány érdeklődőbb kolléga informálja őket az uj technológiai eljárásokról. A tudósok mindegyike alaposan tájékozott volt saját tudományterületének irodalmában. A tudományos és technológiai újítások alapját a tudósok és mérnökök tudása alkotja. De ugyancsak fontos tényező a müveit közönség , mely értékeli és elismeri a kutatómunkát. A tudományos és műszaki élet és a hétköznapok összefonódása alapfeltétele a jövő sikeres újításainak és a gazdasági élet fejlesztésének. — MOSTELLER,F.: Innovation and evaluation. /Ujitás és értékelés./ = Science /Washington/,198l.febr. 27. 881-886.p. A K+F irányítási mechanizmusa Csehszlováki ában A csehszlovák kormány határozata a népgazdaság 1980. utáni tervszerű irányítási rendszerének fejlesztéséről behatóan foglalkozik a tudományos-műszaki haladás irányításával. A tudományos-műszaki haladás meggyorsításában döntő szerepe van a feladatokat előkészítésük és megvalósításuk egységében felfogó tervezé snek. A népgazdaság szerkezeti változásait irányitó alapvető feladatokat, a nemzetközi gazdasági együttműködés terveiben szereplő szakosítási és kooperációs egyezményekből eredő feladatokat, valamint azokat a feladatokat, melyek révén a központi szervek céltudatosan irányítják a gazdaság fejlődését,ugy kell kidolgozni, hogy kifejezzék az ágazat, gyártmánycsoport, technológia stb. műszaki fejlesztésének előirányzatait is. Ezeket a fel44-