Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Figyelő

2,5 %-át fogják kitenni. Az alkalmazót t kutatási programok /pl. vegyi lézerek, speciális feladatra programozott robotgépek stb./ 2,37 milliárd dollárt kapnak 1982-ben, a fejlesztési projektumok 3>l62 milliárd dollárt és a műszaki fejlesztési projektumok 8,4? milliárd dollárt. Az összes katonai K+F előreláthatólag 21,3 milliárd dollárra emelkedik 1982-ben, ami a teljes szövetségi K+F költségvetésnek mintegy 57 %-át teszi . A Pentagon 1982-ben a következő kutatási programokra helyezi a súlyt: - szabadelektron-lézer kutatás, olyan lézerek kifejlesztése, melyek koherens sugárzást képesek létrehozni a milliméterestől a röntgen sugár hullámhosszúságú tartományból; - "ultra-kicsi" elektronikai kutatás, mely 10-20 évvel előre jelezné a fejlesztéseket; - uj anyagok kifejlesztése, mely kiterjed a vegyületekre és ötvözetekre, továbbá a szokatlan villamos-, optikaiés mágneses tulajdonsággal rendelkező anyagokra ; - hajók és fegyverek uj hajtószerkezeteinek kutatása stb. 1982-ben a legnagyobb összeget —282 millió dollárt— a hadi tengerészet fordítja majd alapkutatásra; a hadsereg 194 millió dollárt, a légierő 151 millió dollárt; a Honvédelmi Kutatási Projektumok Hivatala /Defense Advanced Research Projects Agency/, mely az egyetemekkel az iparral és a nem profit célú szervezetekkel köt szerződéseket,94 millió dollárt szán erre a célra. — McDONALD,K.A. : Defense: a booming bankroll for basic science. /Amerikai katonai kutatás: dől a pénz./ = Science and Government Report /Washington/,1981.15.no. 5-6.p. On wings of defense, R+D funds set a record. /Rekord amerikai K+F költségvetés — a hadak utján./ = Science and Government Report /Washington/,

1981.13.no. 4.p. M ^ Az NSF érté:elése az amerikai tulományról Az NSF 1981-ben özreadott tanulmánya az 1978., 1979. és I98O. költségvetési évek központi K+F lapjairól kimutatja, hogy a hetvenes éhekben a honvédelem kisebb részt kapott г K+F-ből, az energia-, az orvosbiológiai és az alapkutatási területek viszonó növekvő szerephez jutottak. A hetvenes é' ek elején —az azt megelőző évek csök cenő tendenciáját folytatva— az alapkut itás részaránya mérsékelten csökkent, m .g az alkalmazott kutatási alapok lassan emelkedni kezdtek. Az évtized kezdetéi a K+F alapok az állami költségvetés i. %-át alkották, ez az érték 1976-ig 5,7 % -ra esett vissza, és ezen a szinten шагаь» 1980-ig, amikoris emelkedni kezdett. A központi K+F alapok négy fő felhasználója a Honvédelmi Minisztérium, a Nehézipari Minisztérium, a NASA /Országos Űrrepülési Hivatal/ és az Egészségügyi Minisztérium volt. Mind az alap-, mind az alkalmazott kutatások aránya lassan, de biztosan növekedett, ami azt eredményezte, hogy még ezek a nagy K+F felhasználók sem bővelkedtek anyagiakban. 1974-től kezdődően az NSF, a Környezetvédelmi Hivatal és az Országos Egészségügyi Intézetek kutatótevékenysége százalékosan jobban növekedett, mint a négy nagy szervezeté. Ez nagyrészt annak tulajdonitható, hogy nagyobb súlyt fektettek az országos energia és egészségügyi problémák megoldására. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a szövetségi kormány feladaba a nemzeti célokat és törekvéseket szolgáló K+F támogatása és hogy ezek egybeeshetnek a minisztériumi irányvonalakkal. A katonai kutatások mellett, aminek irányítása elsősorban a Honvédelmi Minisztérium feladata, a szövetségi kormány támogatja az energiakutatást mint kiemelt országos programot. A központi kormány jelentős összegeket áldoz a NASA által irányított űrkutatásra és az egészségügyi kutatásokra is. A nemzeti törekvések és a kutatási célkitűzések találkozása alapvetően befolyásolja az egyes tudományok fejlődé42