Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Figyelő

/Centre National de la Recherche Scientifique - CNRS/, mely vezető szerepet játszik a francia alapkutatás támogatásában. A CNRS-nek 1 200 kutatóintézete van /köztük az összes egyetemi kutatóintézet egyharmada/, alkalmazottainak létszáma 25 ООО, ebből 8 ООО kutató. A CNRS korábban az Oktatási Minisztériumhoz tartozott. Egyesek attól félnek, hogy az irányitás megváltozása fennakadást okoz majd az intézetek munkájában. Chevènement a tudományt az i p a r f.ejle sztés hajtóerejének tekinti —ami nyilván nem egyezik egyes egyetemi tanszékek véleményével —, ugyanakkor mint kulturális tényezőt is nagyra becsüli, s fontos célkitűzése a francia tudomány nemzetközi hirn e V é n e к javitása. A továbbiakban Chevenement minisztériuma alá rendelik a Tudományos és Műszaki Kutatási Főigazgatóságot /Délégation Générale á la Recherche Scientifique et Technique - DGRST/, mely "titkárságként" fog működni a miniszter mellett, az Országos Kutatásértékelési Hivatalt /Agence Nationale pour la Valorisation de la Recherche - ANVAR/, melynek célkitűzése a kormánytámogatásu kutatási eredmények utjának egyengetése az ipari ujitások felé; a Tudományos és Műszaki Információ Fejlesztésének Bizottságát /Mission Interministerielle pour le Développement de l'Information Scientifique et Technique/, valamint az Ujitási és Technikai Igazgatóságot /Délégation Ь l'Innovation et à la Technologie/. A nagy állami kutatási központok, a CNES /Országos Űrkutatási Központ/, az INSERM /Országos Orvosi Kutatási Intézet/, a CNEXO /Országos Óceánkutató Központ/, az INRA /Országos Mezőgazdasági Kutató Intézet/ költségvetését ugyancsak a Kutatási Minisztérium költségvetésével együtt állit ják össze. Korábban ez a kabinetminiszterek /az ipari, az egészségügyi, a mezőgazdasági stb. miniszterek/ feladata volt. Az uj francia kormány az ország tudományos és műszaki helyzetének fellendítése érdekében az elkövetkező négy éven keresztül évi 11 %-os költségvetésemelést igért, s 1985-re а ВNT 2,5 %-át kivánja kutatásra és fejlesztésre forditani. Ezzel összhangban Chevènement három lépést tervez: - az 1981-es költségvetési terv revízióját, mely lehetővé teszi 525 kutatói és mérnöki munkahely megnyitását az állani kutatóintézetekben — ez nem kevesebb, mint kétszerese a Giscard d'Éstaing által jóváhagyott költségvetési tervben előirányzottaknak; - egy "jó" kutatási költségvetés elkészítését 1982-re; - a kutatási és műszaki fejlesztési törvénytervezet kidolgozását és 1982-ben a parlament elé terjesztését. A törvénytervezet megvitatására az országos tudományos és műszaki kollokviumon /1982. január I3-I6./ kerül sor. Jelanleg Franciaország a bruttó hazai termék 1,8 %-át fordítja K+F-re, szemben a nyugatnémet 2,5 %-kal, az amerikai 2,4 %-kal és a brit 2 %-kal. A jelenlegi K+F ráfordítást /9,5 milliárd dollárt/ mintegy 14,4 milliárd dollárra emelik.Ezzel Mitterrand azt kivánja elérni, hogy Franciaország a világ első három országa közé tornászsza fel magát. Az uj Kutatási és Technikai Minisztérium, melyet Chevenement a japán Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztérium "képére és hasonlatosságára" akar formálni, erőser. központosítja az eddig több minisztérium között megoszlott tudományos és műszaki tevékenységet. A megnövelt költségvetés nagy része az államosított iparokon keresztül jut el rendeltetési helyére. A jelenlegi 9,5 milliárd dolláros tudományos költségvetésből 3,9 milliárd dollárt fordítanak ipari kutatásra. A polgári alap- és alkalmazott kutatás 2,4 milliárd dollárt kap, a katonai kutatás 1,9 milliárd dollárt, a nagy műszaki programok a fennmaradó 1,3 milliárdot. Az ipar 3,9 milliárd dollárjából 2,6 milliárd jut a különféle iparágaknak, akár államosították már azokat, akár államosításra kerülnek. Az ipari kutatást nemcsak közvetlen szubvenciókkal fogják támogatni, hanem uj kölcsön-, hitel- és adókedvezményekkel is. Tervbe vették az amerikai kongresszusi bizottságokhoz hasonló tes39