Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Szemle

4/ inditásu volt. Freeman megállapította, hogy a kisvállalatoknal nagyobb volt a bel­ső eredetű tervezetek aránya /53»7 %/> mint a nagyobb cégeknél. AZ EGYETEMI BERENDEZÉSEK SZEREPE Az egyetemi berendezések nélkülözhetetlenek voltak a 26 tervezet közül 11-nél /42 %/. A projektum megvalósításához az egyetem két esetben állatanyagot, három eset­ben műszereket, két esetben tanácsadók által szervezett klinikai vizsgálatot, három esetben a tanácsadók által felkért szakemberek tudását és egy esetben különleges könyvtári forrásokat biztosított. Ez megint azt bizonyítja, hogy a fejlődő országok tanácsadóinak a feladata sokkal tágabb a specifikus szaktudás átadásánál. A TANÁCSADÓ: INFORMÁCIÓS CSATORNA 18 esetben a probléma megoldása lényegében az irodalomkeresés eredménye volt /11 esetben problémára irányuló irodalomértékelés történt, 7 esetben egyetlen kulcs­információ visszakeresésére volt szükség/. Abban az egy esetben amikor a problémát kísérletezéssel oldották meg, kétségtelen megállapítást nyert a szakirodalom döntő szerepe. 26 eset közül 19-ben /73 %/ a z ismert tudás visszakeresése és alkalmazása problémamegoldó tényező volt. A tervezet leállítását egy esetben az irodalom kriti­kai értékelése eredményezte, két esetben egyetlen kulcsinformáció visszakeresése, és egyszer a kísérleti eredmény. Ezekben az esetekben a tanácsadó szerepe abban nyilvá­nult meg, hogy a meglévő tudást a gyakorlatban alkalmazható és a vezetők számára ért­hető formában átadta a vállalatnak. Az alkalmas formát hangsúlyoz­ni kell: a vezetők szeretik a részletes jelentéseket, amit 2-3 oldalas összefoglaló egészít ki. A tanácsadótól döntéshozó elemeket várnak, az alternativ megoldások vilá­gos megfogalmazását és a szakértő álláspontjának hangsúlyozását. KÖVETKEZTETÉSEK Az izraeli gyógyszeripari vállalatokról készített felmérésből egy sor követ­keztetés vonható le. Az információátvitel hatékonyságát csak gazdasági eszkö­zökké 1 lehet mérni. A K+F profitszerző tevékenység —tízéves élettartamot feltéte­lezve— legkevesebb ötvenszeresét fizeti vissza a beruházásoknak. Az összes sikeres tervezet u j i t á s volt. Az ujitás nagy szerepet játszik a fejlesztésben, nem szükséges hozzá komoly pénzügyi beruházás vagy alapkutatás. Uj eljárások, eszközök ki­fejlesztése, s az adott ország viszonyaihoz való alkalmazása egyik legalkalmasabb módja annak, hogy a fejlődő országok elkerüljék a multinacionális vállalatok uralmát. Mivel a belső ötletre alapuló tervezetek gazdaságilag eredményesebbek, a fejlő­dő országokban a tanácsadó legfőbb szerepének az ipar igényeihez való alkalmazkodás látszik. A tanácsadó szaktudása mellett lényegesek egyetemi kapcso­latai is. Fontos, hogy a tudományos tanácsadó igazodjék a vezetők problé­máihoz; legyen hatékony információközvetítő, rendelkezzék szakmai ítélőképességgel, s legyen kapocs a vállalatok és a tudományos intézmények között. Összeállította: Dr.Németh Éva 7/ FREEMAN, С.: The role of small firms in innovation in the U.K. since 1945. /А kisvállalatok szerepe az újításban az Egyesült Királyságban./ London,1971,HMSO. 37

Next

/
Thumbnails
Contents