Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Szemle

Az 1972-es és 1980-as adatok összevetésekor szembetűnik, hogy a "teljes bizalom" 19 %-ról 16 %-ra csökkent, az "inkább bizik, mint nem" válasz 39 firól 45 %-ra nőtt. Jóval jelentősebb változásokat mutat az iskolai végzettség szerinti értékelés. 1972-ben a tudományos körök és intézmények iránti bizalmatlanság, a tudományos és a politikai vezetés "titkos összeesküvése" miatti gyanakvás kifejezetten az alacsony iskolai végzettségűeket jellemezte. 1980-ban a gyanakvó nézeteket egyenlő arányban vallották az alacsony és a magasabb végzettségű válaszadók is. Sőt, az "egyáltalán nem bizó" válaszadók száma magasabb volt a felsőfokú végzettségűeknél, mint az egyéb kategóriákban. A társadalom műveltebb rétegeiben is teret hóditott tehát a tudomány birálata. A TUDOMÁNYOS KUTATÁS PRIORITÁSAI A kutatási prioritások nem változtak 1972 és 1980 között, a rangsoron belül azonban sor került bizonyos eltolódásokra. Ennek alapján egyes témakörök csökkenő, mások pedig növekvő fontosságot mutatnak. A vizsgálatot oly módon végezték, hogy felsoroltak bizonyos alkalmazási területeket, majd az ezekre irányuló kutatások további finanszírozásával kapcsolatban a következő kérdést tették fel: véleménye szerint növelni, csökkenteni, vagy pedig változatlanul kell-e hagyni az eddigi beruházásokat. A költségek csökkentése mellett szavaztak az egészségügy /96 %ról 92 fiга/, a környezetvédelem /79 %-ról 65 %-ra/, a fogyasztási cikkek /65 %-ról 55 %-ra/, a polgári célú atomkutatások /42 %-ról 36 %-ra/, a repülés /34 %-ról 23 fira/ esetében. A növelés mellett szavaztak a katonai kutatás /12 %-ról 15 %-ra/ és àz űrkutatás /8 %-ról 9 %-ra/ esetében. Az összehasonlítás számos meglepetéssel szolgált: a közvélemény a múltban rendkívül népszerű témáktól pártolt el, ezzel szemben a régebben nem kedvelt katonai és űrkutatások fokozottabb támogatása mellett foglalt állást. A változás általános okának a bizonytalanságokkal telitett légkört és a nagyfokú takarékossági szemléletet kell tekinteni. A környezetvédelemtől való elfordulást magyarázhatja, hogy ezt a témakört 1972 óta a különböző politikai pártok és fórumok maximálisan felhasználták saját propagandájuk céljaira, és a közvélemény bizonyos mértékig telítődött ezzel. Meglepő a repüléstudományi kutatások népszerűségének csökkenése, hiszen az Airbus program komoly sikereket ért el az utóbbi években. Lehetséges, hogy a közvélemény csak most —bizonyos időbeli eltolódással— reagál a Concorde program kudarcára, amely előzőleg hosszú éveken át a nemzeti presztízs egyik szimbóluma volt Franciaországban. A katonai kutatások szükségességének elismerése egyértelműen a gazdasági nehézségekkel és a nemzetközi légkör bizonyos mértékű megromlásával magyarázható. A TECHNIKAI HALADÁS ÉS A MÜNKANÉLKÜLISÉG ÖSSZEFÜGGÉSE Egyesek szerint a műszaki haladás szükségszerű velejárója a munkanélküliség fokozódása. Egyetért ezzel? 26