Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Szemle

meg egy sor amerikai egyetemen, köztük a Harvardon, a MIT-en, Stanfordban, Berkeleyben és saját egyetemükön. A VEZETŐ JELENTŐSÉGE A vizsgálatok alátámasztották az interdiszciplináris kutatási projektum vezetőjének rendkívüli fontosságát. A vezető nemcsak szellemi központja a teamnek, de centrális szerepe van az anyagi támogatás megszerzésében is. Személye garancia a projektum folyamatosságára is. Ennek következtében kompetenciája több, mint a technikai feltételek és a tudományos színvonal biztosítása, menedzser szerepet is betölt: kapcsolatokat ápol egyetemszerte mind a kutatás, mind pedig kutató team tagjai érdekében. Ez egy sor vezetői képességet kiván meg: hatékonyan kell kommunikálnia egyrészt közvetlenül a kutatás érdekében, másrészt hogy összetartást alakítson ki a team tagjai között. A sikeres menedzser tipusu vezetéshez olyan irányító szerepre van szükség, amely a tervezés, az eszközök koncentrálása, a szervezés, a vezetés és az ellenőrzés funkcióit hangsúlyozza, ellentétben a csupán papírmunkán és ellenőrzési módszerek alkalmazásán alapuló irányítással. Az egyéni adottságok szerepén tul vizsgálták a menedzser személyét előtérbe helyező vezetés sajátosságait, a vezetők és beosztottak viszonyát, a rendszerszemléletű vezetést és a kommunikációra épülő vezetési stílust. Végül felállítottak egy kutatási menedzsment modellt. Ennek során a belső és a külső környezet, valamint az irányitási folyamat elemeit /tervezés, források előteremtése, szervezés, vezetés, ellenőrzés/ vették számításba. Menedzsment, vagy más szóval menedzser tipusu vezetés alatt a tervezett célok elérése érdekében tett lépéseket értették, fizikai, pénzügyi és más segédeszközök, valamint további személyek segítségével — amely utóbbiak jelentik a kritikus elemet. Végül az interdiszciplináris kutatások kreativ vezetését elemezték. A menedzser vezetés kihívás, amelynek ugy lehet eleget tenni, ha biztosítják az anyagi forrásokat, s folyamatos kutatásokkal társadalmi igényt elégítenek ki. Problémát jelent, hogy az egyetemi képzés diszciplináris, igy az egyetemeken az IDR többnyire csak a már végzett hallgatókra épithet. Az intézetekben és központokban már meghonosodott IDR kurzusok csak ujabban kezdenek elterjedni az egyetemeken. De már az is előfordult, hogy ilyen kurzusok köré szerveződtek uj tanszékek. Az interdiszciplináris tevékenységhez az alapokat általában az egyetem más egységeitől kell megszerezni. Ez meggyőzés, a kutatási eredmény szempontjából hitelképesség, az egyetemi tudományos közösségbe való beilleszkedés kérdése. A kreativ menedzsert igényli maga az interdiszciplináris csoport is. Ösztönözni kell a tagokat egymás terminológiájának, technikájának megismerésére. A problémák megosztásához, egymás megértéséhez megfelelő légkört kell teremteni. A közös értékek, normák, a megértés kialakítása nem történhet spontán találkozásokkal, hanem tudatos vezetői magatartást igényel. Az interdiszciplináris kutatások térhódítása az amerikai egyetemeken meglehetősen ellentmondásos, már ami sikerüket és megítélésüket illeti. Hasonlóan ellentmondásos a kutatástámogató intézmények hozzájuk való viszonya is, ezért egy-egy IDR program többfelé kénytelen orientálódni, több helyről összegyűjteni a szükséges pénzt. Az interdiszciplináris kutatás menedzser tipusu vezetése a jövőben meghatározó eleme lehet az egyetemek és a társadalom közötti kapcsolatoknak. 17