Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

2. szám - Szemle

Az importált technika velejárója, hogy esetleg nem felel meg Japán igényeinek, pl. a környezetvédelmi követelményeknek, vagy nem alkalmazható a nagy népsűrűségű területeken. Az aggodalmakat csak fokozta a kormány libera1 izációs politikája mind a technikaimport, mind a külföldi közvetlen beruházások vonatkozásában. 1968 előtt mindkét területen szigorú állami ellenőrzés, külön engedélyezési eljárás és kiterjedt korlátozás érvényesült. 1974-ben azonban a technikaimport valamennyi korlátozását megszüntették, noha a közvetlen befektetések esetében még fennmaradtak bizonyos kötöttségek. INNOVATIV K+F Mindez arra készteti a japánokat, hogy mindinkább a hazai K+F—re támaszkodjanak, az adaptiv K+F-ről áthelyezzék a súlyt az innovativ K+F-re, továbbá az alapkutatásra, és az eredetiséget szorgalmazzák. A célok elérése érdekében a nyolcvanas évek első felében a K+F ráforditások BNT részesedését 2,5 %-ra, az évtized végére pedig 3 %-ra kivánják növelni, főképpen a jelenleg alacsony állami K+F támogatás fokozása révén. 9/ 1981-ben a kormány 200 millió fontot forditott az alapvető ipari technika kutatására /anyagfeldolgozásra, automatizálásra stb./, továbbá 10 millió fontot szánt eredeti tudományos kutatásra, ennek költségeit 1990—re 200 millió fontra emeli. Ю/ Fokozott támogatást kapnak az egyetemi kutatások. 1980-ban az egyetemi kutatásokra forditott 772,8 milliárd jen 57,3 %-át alapkutatásra, 37,3 %-át alkalmazott kutatásra és 5,4 %-át fejlesztésre költötték. Az ipar is felismerte, hogy növelnie kell K+F kereteit, s azon belül is az alapkutatási ráfordításokat. EREDETISÉG A gondolkodás eredetisége ellen hat a japán társadalomban mélyen gyökerező csoportszellem: a csoportmunkát előnyben részesitik az egyéni munkával szemben, a konformitás irányába ható nyomásnak nehezen állnak ellen, hiszen amint a japán aforizma mondja: "A kiálló szöget beverik

1'. ' Ma azonban egyre inkább előtérbe kerül az eredetiség, már az elemi és a középiskolában is az eredeti gondolkodás fejlesztésére koncentrálnak. A felsőoktatási rendszer színvonalának emelését, az egyetemek közötti jobb együttműködést, a kutatás és az oktatás eredményesebb összekapcsolását szolgálja a Tsukuba Tudományos Központ létrehozása is, amely állami kutató és oktató intézmények uj város-méretű komplexuma. Az ország állami kutatóintézeteinek kb. 30 %-a és az ezekben dolgozó kutatók több, mint 40 %-a koncentrálódik ide.

1

2/ a

z u.i egyetemet amerikai mintára szervezték meg, csökkentették a tan8/ PECK ,

M. : i.m. 230.p. 9/ HAVLÍK,Z.: Vyzkum a v^voj v Japonsku na vstupu do osmdesát^ch let. /Kutatás és fejlesztés Japánban a nyolcvanas évek elején./ = Predpoklady Rozvoje Védy a Techniky /Praha/,1981.3.no. 33-41.p. 10/ BOARDMAN.T.: Can the Japanese really innovate? /Tudnak-е a japánok igazán ujitani?/ = New Scientist /London/,

1981.okt

.29. 326.p. 11/ HOLDEN,

С.: i.m. 754.p. 12/ BLOOM,J.L. - ASANO.Sh.: Tsukuba Science City: Japan tries planned innovation. /Tsukuba Tudományos Város: Japán megpróbálkozik a tervezett innovációval./ = Science /Washington/,1981.jun.12. 1239-1247.p. 153