Tudományszervezési Tájékoztató, 1981
1. szám - Figyelő
nyi ágazatában kutatóknak. A vállalati vezetők értékes információt kaphatnak a szabadalmakról, a jogról, a hozzáférhető szakbibliográfiákról. Az Euronet telekommunikációs hálózat a csomagkapcsolás /packet-switching/ technikáját alkalmazza és kifejezetten osztott használatú adatbázisra tervezték. Ez a megoldás igen gyors, megbízható és azonkívül összeegyeztethető más nemzetközi és országos hálózatokkal. A csomagkapcsolás fő cserehelyei Frankfurt am Main, London, Párizs, Róma. Adott rendszergazda számitógépének hivása alkalmával a felhasználó először a hazai országos telefonhálózaton keresztül az Euronetet tárcsázza és kéri a rendszergazdát, majd a szokásos módon végbemegy az információkeresés. Az Euronet DIANE rendszer használati költsége két részből áll: a rendszergazda általában 30 dollárt számit fel egy 20 perces tudakozódásért, ehhez járul még a telefonvonal használata, ami körülbelül 2-3 dollár. Az Euronet DIANE rendszer továbbfejlődésének valószínű utja a bázisszolgáltatások gazdagítása, másrészt kiterjesztése további országokra. Várhatóan növekedni fog az adatbázisok és a felhasználói kapacitások száma. Azzal is számolni lehet, hogy kapcsolat létesül más hálózatokkal /például az európai nemzeti adatszolgáltató hálózatokkal/ és más országokkal /pl. Svájc, Spanyolország és Svédország/. — DAVIES.G.W.P.: Euronet DIANE: origins, goals and present status. /Az Euronet DIANE információs hálózat eredete, céljai és jelenlegi helyzete./ = International Forum on Information and Documentation /Moszkva/,1980.1.no. 29-34. p. „ M Az egyetem és a város A főiskolák és az egyetemek döntő hatással vannak székhelyük és tágabb környezetük fejlődésére. Egyetemek létesítése ugyan jelentős kiadásokat jelent, de később busásan megtérül. Az egyetemek költségvetése gyakran nagyobb, mint a városé. Például Tübingenben 1972-ben a város költségvetése 70,8 millió DM, az egyetemé pedig 237,5 millió volt. Az egyetemek munkaalkalmat adnak és fellendítik a vendéglők, sörbárok, büfék forgalmát . Az egyetemi városokban gondot okoz a lakáshiány, ami miatt tekintélyes az ingázó hallgatók száma. A várostervezés, a városigazgatás nem foglalkozik kellőképpen ezzel a kérdéssel. Az egyetemek hatása a gazdasági fejlődésre az úgynevezett "úttörő" funkcióban csúcsosodik ki. Klasszikus példája ennek Göttingen, ahol évszázadokig művelték a matematikát és a természettudományos diszciplínákat/ és ennek eredményeként a mult század végén kialakult a városban a "fehér ipar", az elektronika, az optika, a finommechanika. A város ily módon kivivott hírneve azután magához vonzza a tudományos intézményeket is. A jellegzetes iparágak kialakulását általában az egyetemek ösztönözték illetve befolyásolták. Az egyetemek nemcsak a várostervezésre és a gazdaságra hatnak, hanem a kulturális életre is. Ezért kellene az egyetemi városoknak —amelyek általában a városközponttól távol, elkülönülve helyezkednek el— törekedniük a város vérkeringésébe való szerves bekapcsolódásra, és a kisebb városokban is meg kellene teremteni az egyetemek, főiskolák létesítésének feltételeit. — EB MEYER, K.-U.: Der Campus liegt weit draussen. /Az egyetem távol van./ = Deutsche Universitätszeitung - Hochschul-Dienst /Bonn/, 1980.l6.no. 491-493. P. p „ Együttműködés a társadalomtudományos információ területén A társadalomtudományok fejlődése megköveteli a hatékony tudományos információ megszervezését, a tájékoztatást a legértékesebb és legújabb tudományos kutatási eredményekről. A tudományos-technikai forradalom jelenlegi szakaszában megnőtt a tudományos szakirodalom mennyisége, évente többmillió könyv, folyóirat és újságcikk jelenik meg. A társadalomtudo88
