Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Figyelő

sitásban vizsgáljuk a mérnököket, a magán cégeknél alkalmazottak ezer fontokban mérhető előnyben vannak az állami cégeknél dolgozókkal szemben. A szabadpiaci helyzet az elmúlt években kifejezetten kedvező volt a magánvállalatoknál dolgozókra nézve. Ezek a szakemberek kihasználták azt, hogy egyes mérnöki szakmákban /pl. gépészetben/ hiány volt. A legkedvezőtlenebb helyzetben azok a mérnökök vannak, akik az oktatásban helyezkedtek el. 25 évesen körülbelül 4 ООО font fizetéssel kezdenek, és ez az összeg а 6О-65 éves koruaknál sem haladja meg a 8 5OO - 9 000 fontot. Ezzel szemben az iparban 5 000 5 200 font a kezdőfizetés, amiből aztán az idők folyamán 12 000 - 13 5OO font is lesz. A tanárok hátrányán csak az enyhit, hogy az oktatás mellett módjuk van kutatómunka végzésére is. Egy bizottsági vizsgálat szerint legalább l8 %-os béremelésre van szükség a tanári pályán. Amennyiben a tanári fizetéseket nem emelik, a pálya annyira népszerűtlenné válik, hogy a közepesnél jobb munkaerő nem lesz hajlandó az ipari munka helyett a tanítást vállalni. Az oktatás középszerűvé válása pedig helyrehozhatatlan károkat eredményezhet az egész angol szakemberképzési rendszerben. Az 1980-as adatok szerint a mérnökök között a legjobban fizetettek a vegyészek. A kezdők 5 500 font körüli öszszeggel indulnak, 55 évesen elérik a 14 000 fontot. A többi mérnök nagyjából egyforma helyzetben van: kezdő jövedelmük 4 500 - 5 000 font, az 55 éves korosztály pedig körülbelül 10 500 - 11 5OO fontot keres. Érdekes jelenség, hogy a fizikusok kivételével minden kategóriában csökken az 55 év fölöttiek jövedelme az előző korosztály fizetéséhez viszonyítva. A fizikusok viszont 60-64 évesen keresik a legtöbbet: fizetésük eléri a 12 3OO fontot. — HENMAN,B.: Mixed fortunes for scientists' salaries. /Vegyes vélemények a tudósok fizetéséről./ = New Scientist /London/,1980.ápr.24. 188-189.

p. - A fejlődő és a fejlett országok tudományos együttműködése A nemzetközi tudományos együttműködés nem állit elő uj értéket, de növeli a tudományos munka hatékonyságát, szélesiti tevékenységi körét és előmozdítja fejlődését. Több ország erőfeszítéseinek egyesítése olyan eredményekhez vezethet, amelyeket az egyes országok nem lennének képesek elérni. A fejlődő és a fejlett országok közötti tudományos együttműködés mindkét fél számára hasznos. A fejlődő országok számára előnyös, hogy - a külföldi tudósok közreműködésével felhasználhatják a világ legújabb tudományos eredményeit, meggyorsítják a műszaki haladást, - fejlődik az ország tudományos élete, - segiti a tudományos dolgozók, mindenekelőtt az egyetemi előadók képzését, - lehetőség nyilik egyes nagyon drága műszerek, berendezések közös használatára , - növekszik az ország nemzetközi tekintélye, - lehetővé válik a műszaki fejlődéssel járó hatások komplex értékelése , - kibővül a technológiatranszfer, - terjednek a tudományos ismeretek, - a külföldi szakértők tanácsadó tevékenysége segiti a fejlődő ország tudósait . A legutóbbi tiz évben a fejlődő és a fejlett országok közötti tudományos együttműködés jelentős mértékben előrehaladt, és az ismeretek egyoldalú áramlásától eljutott a partneri, mindkét fél érdeklődésére számot tartó viszonyig. Bár az együttműködés igen differenciált és sokrétű, mégis megállapíthatók bizonyos általános törvényszerűségei , sajátosságai. A tudományos kutatások egyetemességéből fakadóan a leghatékonyabbnak a nemzetek feletti tudományos központok megszervezése tűnne, de emellett minden or86