Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Figyelő

zik, hogy a Szovjetunióban megsértik az emberi jogokat, és hibáztatják a Szovjet­unió afgán kérdéssel kapcsolatos állás­pontját . A szovjet fél többször rámutatott, hogy a szovjet társadalmi rendszer a de­mokrácia minőségileg uj és magas szint­jét biztosítja és az emberi jogok és a szabadság teljes megvalósulását teszi le­hetővé. A Szovjetunió ugyanakkor sérel­mezi, hogy az Egyesült Államokban a tár­sadalmi egyenlőtlenség, a nők és a nemze­ti kisebbségek diszkriminációja sérti az emberi jogokat. Ezek a vitás kérdések azonban nem hathatnak vissza az Egyesült Államok és a Szovjetunió ku­tatóinak tudományos és műszaki kapcsola­tára, mivel e kérdések távol állnak a tudományos együttműködés realitásától. Az 1974. julius 3-án aláirt amerikai­szovjet egyezmény a kölcsönö­sen előnyös tudományos és műszaki együttműködés fejlesztését irá­nyozta elő és hangsúlyozta a belügyekbe történő be nem avatkozás alapelvét. A fejlődés kerékkötője nem az egyes ameri­kai kutatók hajthatatlansága, hanem az Egyesült Államok felelős politikai köre­inek sajnálatos hozzáállása. Veszélyes következmé­nyekkel járhat az amerikai Tudományos Akadémia döntése a kétoldalú egyezmény végrehajtásának leállításáról. A két or­szág —és az egész világ— közös és va­lós problémája a nukleáris háború veszélye. A fegyverkezési hajsza fokozódik, hatalmas mennyiségű fegyvertömeg halmozódott fel. A világpo­litikában, a szovjet-amerikai kapcsolatok alakulásában egyre riasztóbb jelenségek tűnnek fel. Ez komoly gondot okoz mind a szovjet, mind pedig az amerikai tudomá­nyos közösség számára. Kiemelkedő ameri­kai kutató orvosok meggyőző érveléssel tárták fel az atomháború veszélyeit: vé­leményüket eljuttatták az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió vezetőihez. Leonyid Brezsnyev teljes támogatásáról biztosítot­ta az amerikai tudósokat. Az amerikai ku­tatókat az a cél vezette, hogy csökkent­sék a két ország közötti feszültséget, megakadályozzák a nukleáris fegyverek al­kalmazását, és megkezdődjék e fegyverek megsemmisítése — ez egybeesik a szovjet kutatók céljaival is. Az Egyesült Államok és a Szovjet­unió közötti kapcsolat jelentős részét képezi a tudományos és műszaki együttműködés , ami az eny­hülés terméke és záloga is. A politikai feszültség fokozódásának periódusában a tudósoknak inkább arra kell törekedniük, hogy szélesítsék az együttműködést — mi­vel a tudományok az egyetértés egyedi le­hetőségeit tárják fel amellett, hogy mind két fél számára hasznosak is. Számos szovjet tudományos felfede­zés és műszaki ujitás vonz amerikai spe­cialistákat. Néhány területen olyan ter­melési folyamatokat dolgoztak ki a Szov­jetunióban, melyek az amerikaiakkal ve­tekszenek. Az Egyesült Államok ugyanannyi li­cencet vásárol a Szovjetuniótól, mint a Szovjetunió az Egyesült Államoktól. Két­ségtelen, hogy ezek a kapcsolatok к ö 1 csönösen hasznosak mindkét fél számára. — PATONjB.: Cooperation of sci­entists. /Szovjet-amerikai tudósok együttműködése./ = Chemical and En­gineering News /Washington/,I98O. aug.4. 4.,54.p. Franciaország nyol­cadik terve A francia Minisztertanács 1980. ok­tóber 1-én elfogadta az 198l-1985-évekre vonatkozó nyolcadik tervprogramot, mely­ben a köztársasági elnök kérésére a ku­tatásfejlesztés a kiemelt irányelvek élére került. A versenyképes iparágak és a jövő techno­lógiáival kapcsolatos beruházások egy­aránt jelentős támogatást kapnak. Beruhá­zásaik értéke eléri a 100 milliárd fran­kot. A tervprogramot a Gazdasági és Tár­sadalmi Tanács vizsgálja meg, majd tör­vényjavaslat formájában a Parlament elé terjeszti. A nyolcadik tervprogram igazolja a már 1979-ben felismert helyzetet, azt ugyanis, hogy a francia gazdasági élet minden eddiginél erősebben függ a nemzetközi környe­zettől. A világgazdasági helyzet elemzése rámutat, hogy mig az első "olaj­sokk" egy hordó kőolaj árát 3 dollárról 73

Next

/
Thumbnails
Contents