Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Szemle

A Bell telefonrendszer technikai problémái egyébként sok tudományág érdeklődését váltották ki. Az akusztikai kutatások eredményeit például sziv- és tüdőhangok megfigyelésére is alkalmazták, más eredmények pedig a B^ vitamin szintéziséhez járultak hozzá. Ezek a példák arra mutatnak rá, hogy a modern nagyipari kutatás olyan eredményeket is produkál, amelyek eredetileg nem voltak betervezve. AZ EGYETEMEK MEGVÁLTOZOTT SZEREPE Az egyetemi oktatásban szintén érdekes fejleményekre került sor, mégpedig elsősorban Németországban. Az oktatás és a kutatás kezdett elkülönülni egymástól. Az egyetemi kutatás egyre szorosabb kapcsolatokat épitett ki az ipari kutatóhelyekkel, majd az oktatás intézményi rendszerében később megjelentek a műszaki egyetemek is. Az ipari kutatás legfőbb szervezeti formájává azonban egyre inkább az önálló kutatóintézet vált. Ose a Kaiser-Wilhelm Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaften nevü intézet, amely Humbo ldt tervei alapján jött létre. Humboldt szerint az egyetemek és az akadémiák mellett olyan harmadik t i p u s u intézményt kell létrehozni, amelynek feladata, hogy előrejusson a kutatás uj irányaiban; kutatási lehetőségeket nyújtson az oktató-személyzetnek; és magára vállalja a továbbképzés feladatát. Az intézetnek juttatott kormánysegélyeket nem kötötték feltételekhez. Elméleti és alkalmazott tagozatokat hoztak létre a 12 intézetben, amelyekben —Haber vezetésével— ismereteket halmoztak fel, koncentrálták a kül- és belföldi tehetségeket. Az angol kémiai iparral szemben hamarosan előnyre tettek szert. A németek eltanulták az angol módszereket, és mivel vállalataik vezetői elsősorban kémikusok és nem üzletemberek voltak, a vevők igényei alapján fokozatosan tökéletesítették a módszereket. Hazai megfigyeléseink is igazolják: ösztönzőleg hat az innovációkra, ha a vezetésben tudósok vannak. Angliában a tudósokat alárendelték az üzleti vezetésnek. A német ipar nem spontán fejlődés eredményeként —mint az angol— hanem a tudósok és a vezetők tudatos müveként jött létre. Amig Angliában az üzlet és a tudomány tabu volt a gentlemanek beszélgetésében, addig a német tradíció kifejezetten elvárta, hogy az üzletember az üzletről, a tudós a tudományról beszéljen. Levinstein szerint az angol kémiai ipar hanyatlása társadalmi okoknak köszönhető: az üzletemberek ugyanis lenézték a kémikusokat. Németországban viszont teljesítményekre ösztönözték őket. A tudományos sikert elért angol gentleman meggazdagszik, sportol és vadászik, a német továbbra is keményen dolgozik. Haber szerint a német siker titka a jobb kutatásirányitás és az ipar fejlettebb belső strukturája. Az üzletember, a technológus és a kémikus egyenlő volt a kapcsolatokban, a német oktatási rendszer pedig tömegesen képezett ki kompetens személyeket arra, hogy fogadni tudják a tudomány eredményeit. Ezek megtanulták, hogyan kell beilleszkedni egy nagy szervezetbe és képesek voltak összekötni a modern technológia elsajátítását a nemzeti egység szolgálatával. A nácizmus idején ez a hatalmas intézmény hanyatlásnak indult, ami ismételten beigazolta a társadalmi feltételek vitathatatlan fontosságát. A tudomány képes arra, hogy bizonyos autonómiával rendelkező szervezetté váljék, de képtelen a társadalmi feltételektől független életet folytatni. Crowther hasonlatával szólva, a tudomány saját élettel biró erőteljes végtag, amely azonban sorvadni kezd és elhal, ha a társadalmi test megbetegszik. A történeti anyag rövid áttekintése után ugy véljük, minden bizonnyal fellelhető alapvető összefüggés a tudományos felfedezések gyakorisága, alkalmazási foka és a társadalmi fejlődés között. A 1?.századi Angliában a tudomány 50