Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Szemle

a nemzeti jövedelem 0,88 %-a, 1,7 milliárd lej volt. 1971-1975 között az összeg 4,5 millárd lejre, 2,6-szorosára nőtt. 1965-től 1970-ig a tudományos kutatóhelyeken és a K+F intézményekben dolgozó munkatársak létszáma 30 ezerről 44 ezerre nőtt. A tudományos intézmények száma 19711975 között 216-ról 26l-re nőtt. 1975-re a tudományos munkatársak száma 1970-hez viszonyítva 60 %-kal növekedett és 1980-ig további 15 %-os növekedés várható. Románia tudományos-műszaki potenciálja elemzésénél figyelmet érdemel a tudomány un. üzemi szektora. 1972-ben a K+F széfrában dolgozó tudományos munkatársak 46,3 %-a a műszaki tudományok területén tevékenykedett, a K+F ráfordítások 86 %-a a termelési szférában realizálódott, és a foglalkoztatottak 7517 %-a szintén itt volt található. 1972-ben alapkutatásokra költötték a K+F költségvetés 23,3 %-át, alkalmazott kutatásokra és fejlesztésre 76,7 %-át. A SZOVJETUNIÓ TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI POTENCIÁLJA A Szovjetunió tudományos-műszaki potenciálja a legerősebb a KGST-ben."^ Az 1,2 millió szovjet tudományos munkatárs közül 32 ezer a tudományok doktora, 327 ezer kandidátus. 1973-ban a tudományos munkatársak megoszlása tudományágak szerint a következőképpen alakult: természettudományok 20,7 % műszaki tudományok 46,4 % orvostudományok 5>7 % mezőgazdaságtudomány 3»6 % társadalom- és humántudományok 20,7 % A Szovjetunióban a legmagasabb —a KGST tagországok között— a tudományra forditott összeg: 1975-ben elérte a 17,5 milliárd rubelt. 1965-től 1975-ig a Szovjetunióban a nemzeti jövedelemből K+F-re jutó összeg 3,6 %-ról 4,8 %-ra emelkedett, és igy megközelítette az Egyesült Államok, Anglia, az NSZK és Japán ráförditásait. 1970-ben a Szovjetunióban alapkutatásokra költötték az összeg 14 %-át, alkalmazott kutatásokra 22 %-át, az uj technika és technológia kidolgozásaira 64 %-át. CSEHSZLOVÁKIA TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI POTENCIÁLJA Csehszlovákiában 1975-ben K+F-re 15»9 milliárd cseh koronát forditottak /a nemzeti jövedelem 3,9 %-át/. 1971-1975 között ilyen célra 57 milliárd koronát költöttek, 42 %-ot az állami költségvetésből, 58 %-ot pedig vállalati alapból. A tudományos kutatóhelyeken dolgozók száma 1975-ben I63 700 fő volt, közülük 15 6OO fő tudományos munkatárs. Tudományágak szerinti megoszlásuk a következő volt: természettudományok 27,5 % műszaki tudományok 24,6 % társadalomtudományok 25,3 % mezőgazdaságtudomány 9»1 % Csehszlovákiában a tudomány üzemi szektorában használják fel az eszközök 43,7 %át és foglalkoztatják a tudományos munkaerő 41,7 %-át. 1973-ban az alapkutatásokra forditották a tudományos költségvetés 9,2 %-át, alkalmazott kutatásokra 71,0 %-át és fejlesztésre 20,1 %-át. 3/ ld. még Tudományszervezési Tájékoztató, 1980.3-4.no. 302-307.p. 33