Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Szemle

17/ gyerek is elkerült otthonról. Néhány évvel túlélve férjüket, átlagosan 72 évet éltek meg. A hetvenes évek asszonya már 21 évesen megy férjhez, 2-3 gyereket szül még 30 éves kora előtt, és 50 éves korára már "szabad", gyerekei elhagyják a házat. Az átlagéletkort 70 évnek véve tehát marad még 20 évük "az életre". A nők alig élnek 1893-ban kivivott politikai jogaikkal. 1978-ban a parlament 92 törvényhozója közül mindössze 4 volt nő. Nincsenek birónők és a rendőrségen belül is 5 % alatt van a nők aránya. Az alsó- és középiskolák tanárainak 63,2 %~a nő, de a vezetőtanárok közé csak 4,7 %-uk jut be. A tanfelügyelőknél az arány 10:1, az egyetemeken 6:1, a férfiak javára. Az üzleti életben alig szerepelnek vezetőként, és ha mégis, akkor fizetésük legalább 25 %—kai alacsonyabb, mint az azonos poziciót betöltő férfiaké. A nők közéleti távolmaradásának okát főként a gyermeknevelésben és az oktatásban kell keresni. A vizsgálatok szerint az uj-zélandi családok egészen másképp nevelik lány- és fiúgyermekeiket. A fiuk jóval több szabadságot élveznek, sokkal többet foglalkoznak velük az iskolában, a tanárnak szorosabb kapcsolata van fiu-, mint lány tanítványaival. A nők és a férfiak szocializálódásának eltérése az iskola után is megmarad; a nemek különbségének, a köztük lévő konfliktusoknak hangoztatása gyakoribb Uj-Zélandon, mint más, európai kulturára épülő országokban. A megoldást a nők terheinek csökkentése és a két nem nevelési módjának egymáshoz való közelitése jelenthetné. Mindez a nők és a férfiak gazdasági-társadalmi szerepének szinte teljes átalakitását igényelné, amit ha nem is lehet máról-holnapra megvalósítani, mielőbb el kellene kezdeni. Összeállította: Dr.Németh Éva 17/ BRADFORD,J.: Women scientists in New Zealand - why wo few? /Miért olyan kevés a kutatónő Uj-Zélandon?/ = Impact of Science on Society /Paris/,

1980.1.no. 37-42.p. 29