Tudományszervezési Tájékoztató, 1980
1. szám - Szemle
KÉT ÉVTIZED A KUTATÁS SZOLGÁLATÁBA TÉTÉNYI PÁL A TUDOMÁNYPOLITIKAI BIZOTTSÁG TITKÁRA A Tudományszervezési Tájékoztató huszadik évfolyamát inditja útjára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. Eddig 114 számban adott közre a tudományos kutatás tervezésére, szervezésére, finanszírozására vonatkozó ismertetéseket, a kutatás inffratrukturájának, a kutatási eredmények alkalmazásának problémáival foglalkozó dolgozatokat . A Tájékoztató pályafutása 196l-ben kezdődött, olyan időpontban, amikor a hazai kutatási bázis szerkezete alapjaiban körvonalazódott és nagyobb súllyal kerültek előtérbe az eredmények hasznosításának kérdései, a kutatás és a gyakorlat kapcsolatának problémaköre. Ennek megfelelően a folyóirat nem csak szűkebb értelemben vett kutatásszervezési kérdésekkel foglalkozik, sőt mondanivalójának súlyát elsősorban a tudományos és műszaki haladás átfogó kérdéseire, a kutatásnak a fejlődésben, az innováció folyamatában játszott szerepére helyezi. Feladatának ez a széles értelmezése —amely a tudomány korunkban játszott szerepének helyes értelmezéséből következik— teszi a Tájékoztatót a kutatásirányitással, tudománypolitikával foglalkozó szakemberek hasznos segédeszközévé —mint információs forrást, mint szakirodalmi dolgozatokban,folyóiratokban,heti és napilapokban megjelent cikkek,anyagok,adatok gondolatébresztő, ötletkeltő gyűjteményét. ügy látom, hogy a Tájékoztató kitűnően látja el információs funkcióját. Széles körű, objektiv és gyors. Több, mint 300 magyar és külföldi folyóiratot kisér figyelemmel és dolgoz fel az olvasók számára. E folyóiratok, hetilapok között találjuk a Szovjetunió, a szocialista országok, Nyugat-Európa és az Egyesült Államok kiadványait. Helyesnek tartom, hogy kiemelik a tájékoztatásban a szocialista államokat és az OECD országokat, az utóbbiak közül néhány nyugateurópai országot. Örvendetes, hogy csupán néhány hónap az átfutási idő az eredeti cikk megjelenése és a Tájékoztatóban történő ismertetése között. Talán az eddigiek alapján érthető, hogy számomra a leghasznosabbnak a "Figyelő" rovatban megjelent ismertetések tűnnek. Ezeknek igen nagy információs tartalma széles körű gyors tájékozódásra ad lehetőséget. A szerkesztés módja a tényeken túlmenően a folyamatokat is érzékelteti. E rovat úgyszólván minden egyes ismertetője arra készteti az olvasót, hogy összehasonlításokat tegyen, értékeljen; gyakran tapasztal a hazaiakkal lényegében azonos problémákat, amelyek felvetésének, kezelésének módja tanulságos, bár nem mindig alkalmazható idehaza. Kisebb a fajlagos információtartalma a "Szemle" rovatban megjelenő dolgozatoknak, de ezek egy-egy kérdéskört részletesebben dolgoznak fel. Különös érdeklődést keltenek az egyes országok tudománypolitikáját, kutatásának fejlődését bemutató anyagok. Az a tény, hogy az utóbbi időben növekedtek a kutatás hatékonyságának vizsgálati módszereit ismertető, értékelő anyagok, jelzi a társadalmi igények növekedését a kutatással szemben. A hazai kutató-fejlesztő tevékenység értékelésével kapcsolatban is egyre gyakrabban kerülnek napirendre a kutatás-fejlesztés 7
