Tudományszervezési Tájékoztató, 1980

1. szám - Figyelő

E megközelítés szerint a teljesítmény értékét meghatározza az információ tárgyából "nyert" újdonság, az újdonság elméleti feldolgozásának mélysége, azaz az ismeret információs "térfogata". Az elméleti feldolgozás mélységének kifejezésére öt osztályba sorolhatók az értékelt teljesítmények: I. osztály. Vizsgálati, megfigyelési, kisérleti és mérési eredményeket tartalmazó teljesítmények, amelyek különböző tényeket /dolgokat, sajátosságokat, viszonyokat/ irnak le. II. osztály. Az ide sorolt munkák nem elégszenek meg a puszta leirással, hanem interpretálnak is /pl. a különféle vizsgált objektumok és folyamatok közötti kapcsolatok meglétét is jelzik/. III. osztály. Ebbe az osztályba tartoznak a további általánosítást kivánó teljesítmények, pl. a különféle strukturák, anyagok, folyamatok tüzetes leirásai, a korábbi leirások korszerüsitései. IV. osztály. A teljesítményekre valamely tudományos vagy tudományos-gyakorlati probléma elmélyült elméleti feldolgozása a jellemző. V. osztály. Törvényszerűségek felfedezése, átfogó elméletek megfogalmazása. Az egyes osztályok elméleti szinvonala szoros korrelációban áll hasznosságukkal: az átfogó elméleti eredmények gyakran forradalmi változásokat okoznak a társadalmi-történelmi gyakorlatban, az elszigetelt innovációk legfeljebb csak reformokat. Az információk újdonság mértékét vizsgálva ugyancsak öt osztály állapitható meg. Az 1. osztályb

a kerülnek azok a teljesítmények, amelyek nem hoztak semmi újdonságot /feltéve, hogy szerzőjük a munka megkezdésekor az "elérhetőség határáig" informálódott, s nem tehet arról, hogy tulajdonképpen a "spanyolviaszt" fedezte fel/. A 2. osztályb

a a már ismert tényeket és koncepciókat verifikáló munkák sorolhatók. A 3. osztályb

a azokat a teljesítményeket kell sorolni, amelyek már ismert jelenségek, dolgok és sajátságaik között fednek fel kapcsolatokat vagy korábbi eredmények egyszerűbb módszerekkel való elérését teszik lehetővé. A osztályb

a tartozó teljesítmények valamely vonatkozásban lényegesen csökkentik az ismeretek bizonytalanságát, elsőkként magyaráznak meg még nem ismert jelenségeket, törvényszerűségeket, uj fogalmakat vezetnek be, hozzájárulnak a módszerek, strukturák, termékek korszerűsítéséhez. Az 3. osztályba

n az alapvetően uj információknak van helyük, az uj tények, törvények és elméletek felfedezéseinek, s azoknak a találmányoknak, amelyek bizonyíthatóan uj szerkezetekkel, termékekkel és módszerekkel gazdagítják az emberiséget. A két skála együttes alkalmazása szemléletessé teszi a. teljesítmény "információs térfogatát", különösen ha az értékelést "osztályozássá" fejlesztjük. Ennek érdekében az elméleti mélység szerinti osztályokat 1-5-ig jelöljük, az újdonság mértéke szerintieket pedig egyessel, tízessel, százassal, ezressel és tízezressel. — LIBENSZONjV.Sz.: Informacionnüj podhod ocenke naucsnüh dosztizsenij. /А tudományos teljesítmények értékelésének információs megközelítése./ = Vesztnik Akademii Nauk SZSZSZR /Moszkva/,I979.I.no. 62-66. T u d 0 m á n У 0 s e g У ü t t m ü к ö d é s a S z 0 v 3 e t u n i Ó é s a z E S У e s ü 1 t Á 1 1 a m 0 к к ö z ö t t Az amerikai és szovjet tudósok állandó kapcsolatai a hatvanas években kezdtek kialakulni, a korábbi kontaktusok csak alkalomszerűek voltak. Az együttműködés megélénkülésének az 1958-ban aláirt tudományos, műszaki, oktatási és kulturális csereegyezmény 56