Tudományszervezési Tájékoztató, 1980
1. szám - Szemle
Amennyiben a programok valamely részhalmazában függőségi viszony áll fenn, a kölcsönhatás nem a hasznosságok, hanem a valószínűségek szintjén jelentkezik oly módon, hogy egy-egy program sikeres megvalósulásának valószínűsége függ attól, hogy az adott programot megalapozó, ill a program hátterét képező programok az adott programkombinációban szerepelnek-e, és mekkora ezek sikeres végrehajtásának valószínűsége, И/ azaz a ráforditás-siker-valószinüség összefüggések az alábbiak szerint módosulnak: pi = s/Cx.P k/ A célrendszer és a döntési alternatívák meghatározásánál célszerű csoportos technikákat alkalmazni. A döntési eljárás további lépéseinél /a döntési modell paramétereinek becslésénél, a ráfordítás- siker-valószinüség kapcsolatok, program-program kapcsolatok meghatározásánál, a hasznosságok és valószínűségek becslésénél/ is érdemes mind a javaslattevők, mind a döntéshozók véleményét figyelembe venni, ill. egymással ütköztetni. 1 2/ A javaslattevők általában egy-egy szűkebb terület specialistái, akik fel tudják becsülni, hogy szakterületük programjai milyen mértékben szolgálják a különböző fejlesztési célokat, ill. milyen kapcsolódások vannak e programok között. A döntéshozók általában a tervezési, ill. irányítási szervek szakemberei, akik egy-egy fejlesztési cél szempontjából a teljes program választékot össze tudják hasonlítani. Érdekes lehet annak vizsgálata, hogy melyek a főbb nézetkülönbségek a javaslattevők és a döntéshozók között a fejlesztési célok súlyozása, ill. a program-cél és programprogram kapcsolatok megítélése tekintetében. Azt is érdemes elemezni, hogy a véleményeltérések mennyiben vezethetők vissza az információellátottság, vagy az érdekeltség különbözőségére, hogyan oldhatók fel a nézetkülönbségek, hogyan alakitható ki az egységes, vagy egyetértés hiján az aggregált csoport-vélemény. A DÖNTÉSI MODELL FUTTATÁSA, ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLATOK A paraméterértékek ismeretében a szimulációs modell számitógépen futtatható, s az egyes variánsokra kiszámított együttes várható hasznosság alapján a variánsok rangsorolhatók. A megoldást követően célszerű érzékenységi vizsgálatokat végezni, azaz a paramétereket a javaslattevők és a döntéshozók egyéni véleményeinek tartományában változtatva megvizsgálni az eredmények alakulását. A kapott eredményeket érdemes csoportosan megvitatni, a célokat, variánsokat, paramétereket stb. esetleg ennek alapján módosítani. ÖSSZEFOGLALÁS A módszer sajátosságai az alábbiakban összegezhetők: a/ A módszer a szakirodalomban fellelhető programkiválasztási, ill. erőforrásallokációs módszerekkel szemben nemcsak egy-egy K+F feladatnak egy-egy cél szerinti értékelésére, hanem egy K+F feladatrendszernek egy célrendszer szempontjából történő értékelésére is alkalmas. Ъ/ Kiküszöböli az egyoldalú gazdaságossági szemléletet, ezáltal lehetővé teszi, hogy a módszer ne csak a rövid távon megtérülő fejlesztő kutatásoknál, hanem a teljes K+F szférában alkalmazható legyen. 11/ A programok közötti függőségi kapcsolatok kezelésére alkalmasnak látszik az un. kölcsönhatás módszer. Leirását Id. NOVAKY E. - LÓRÁNT K.: A kölcsönhatás-módszer és továbbfejlesztése. /ОТ TGI tanulmány/ Bp.,1978. 12/ MAESTREjC . : Vers un mesure des échanges intersectoriels entre la recherche et l'industrie. /Szektorok közötti csere mérése a kutatás és az ipar között./ = Le Progrès Scientifique /Paris/, 1968.119. no. 49
