Tudományszervezési Tájékoztató, 1980
1. szám - Szemle
A TUDOMÁNYPOLITIKA TUDOMÁNYOS ALAPJAI" A tudománypolitika kialakulása és fejlődése — A tudománypolitika tudományának kialakulása és kapcsolódásai más tudományokhoz — A tudománypolitika tudományos megalapozása — További fejlődési tendenciák. A TUDOMÁNYPOLITIKA KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE A világ egyes országaiban - nagyjából a 17. század második felétől kezdődően fokozatosan létrejöttek a különböző tudománypolitikai és tudományirányitási funkciókkal megbizott speciális állami szervek. A tudománypolitikának ez az intézményesülési folyamata világszerte felgyorsult a két világháború közötti időszakban, de különösen a II. világháború után, a 60-as évektől kezdődően. A tudománypolitika - mint az államnak a tudomány területén gyakorolt, s a tudományos tevékenység irányításának rendszerét is magába foglaló politikája - az általános politikából fejlődött ki, s vált egyre inkább önálló politikai ágazattá. A kialakulását és önálló fejlődését ösztönző tényezők között nagy súllyal szerepeltek: - a tudományos intézmények hálózatának kialakulása és az ezzel összefüggő állami szabályozás szükségletei; - a tudomány növekvő társadalmi, gazdasági, politikai, katonai stb. szerepe és jelentősége, s ezzel összefüggésben az állami érdekek megfogalmazásának, védelmének, illetve érvényesítésének a szükségletei. A világ különböző régióiban és országaiban a tudománypolitika eléggé differenciáltan fejlődött, s ezért napjainkban a legkülönbözőbb fejlettségi fokon álló tudománypolitikai modellekkel találkozhatunk. Korunkban a tudománypolitika fejlődését alapvetően meghatározza a tudományostechnikai forradalomnak az állam érdekei szerinti irányit ási feladata. A különböző társadalmi rendszerű államok tudománypolitikai állásfoglalásai tartalmukban jelentős eltéréseket tükröznek ugyan, de nagyjából azonos témakörökre koncentrálódnak. 1/ Az International Political Science Association XI. Világkongresszusán /Moszkva, 1979. augusztus 12-18./ benyújtott irásos hozzászólás magyar nyelvű szövege . 27