Tudományszervezési Tájékoztató, 1980
1. szám - Szemle
A tizenegyedik évfolyam /1971/ több számában Szabó László, a hazai kutatásszervezés egyik kimagasló képviselője az alkotó hazai szellemi munka veszteségforrásainak és hatékonyságnövelési lehetőségeinek felméréséről publikált irásai elsők között hivták fel a figyelmet a K+F potenciál hatékony felhasználásának szükségességére, előre jelezve, hogy "az alkotó szellemi munka és az eredményeit áttételező tevékenységek hatékonyságának növelése az elkövetkező időszak egyik központi kérdése lesz Magyarországon". /2. no. 239.P»/ Bizonyára sokak számára fontos forrásul szolgálnak Grolmusz Vince kutatás-statisztikai elemzései is. A tizenötödik évfolyam /1975/ 5«számában közölt cikke a magyar kutatási-fejlesztési bázis harminc éves fejlődését mutatja be; ez talán a legátfogóbb cikk ebben a témában, mely a vonatkozó irodalom gazdag anyagát is felkinálja az olvasónak. Napjainkban nincs olyan nagyobb tudománypolitikai tanácskozás, vagy akárcsak jelentősebb szaktudományi rendezvény, ahol ne esne szó az emberiség fejlődésének, a tudományos technikai haladásnak valamennyiünket foglalkoztató nemzeti és globális problémáiról. A tizenhetedik évfolyam /1977/ 1.száma közölte annak az UNESCO által megfogalmazott száz tudományos problémának a cimét, amelyek a mai prioritási döntések nélkülözhetetlen forrásai. A problémák rendszerezése, majd tiz alapvető problémakörbe való csoportosítása a jövőkutatás iskolapéldájaként kezelhető, s mint ilyen bizonyára még hosszú ideig sokat forgatott forrásanyag marad. A Tájékoztató szerkesztője, amikor e sorok Írására biztatott, arra is kért: irjak arról, miként használtam fel a Tájékoztató írásait, tudtam-e hasznosítani abból valamit mindennapi munkámban. Azt hiszem cikkem egész mondanivalója válasz és igenlő válasz a kérdésre. Rendszeres olvasója és többszörös szerzője vagyok a Tájékoztatónak. Hosszú évek óta nélkülözhetetlen forrásnak tekintem, elsősorban azért, mert minden lényeges információt egy kiadványban jól szerkesztetten és megbízhatóan "szállít". Segítségével bizton tájékozódhatok a tudománypolitika és az egész tudománytan ma már másként át sem tekinthető irodalmában. Remélem, hogy a Tudományszervezési Tájékoztató valamennyi kvalitását megőrizve és gyarapitva fejti ki továbbra is tényleges szükségletet kielégitő hivatását. Azt hiszem, az igények és a lehetőségek ahhoz is adottak, hogy a Tájékoztató még inkább tudománytani szakfolyóirattá formálódjon és ilyen profillal szolgálja a hazai tudományos kutatást, a hazai tudományos élet további fejlődését. Budapest, 1979. november 30. 12