Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Figyelő

A paktum országai kezdettől fogva —főleg a titkárság műszaki csoportja által kiadott beszámolókban és tanulmányokban— birálják a jelenlegi technológiaátadási és szabadalmi politikát, amely növeli a fejletlen országok függését a fejlett hatalmaktól. A javasolt alap a fejlődő országok belső kutatási és fejlesztési kapacitásának erősit é s é t célozza. A hozzájárulás alapja a gazdag és szegény országok késztermékeinek külkereskedelmi mérlege lesz, abból a meggondolásból, hogy ahol nagyobb a hiány, ott nagyobb a műszaki szakadék. A javaslatot az augusztusban Panamában tartott UNCSTD regionális ülésen megvitatták; noha néhány ország —főleg azok, amelyek a fejlődés "átmeneti" állapotába tartozónak mondják magukat— kételyét fejezte ki, mások lelkesen támogatták az inditványt. A paktum 1974.juniusi, 84.számú határozatában kifejtett technológiai álláspontjának az alapja az, hogy minden országnak ellenőriznie kell saját fejlesztési programját; nemcsak a tőkebefektetések /például a multinacionális társaságok pénzügyi tevékenységének/ ellenőrzése lényeges, ugyanolyan fontos a technológia fejlesztésének és felhasználásának ellenőrzése is. "Ha a szabadalmi rendszer felhasználását tekintjük, könnyen belátható, hogy amig van olyan ember, aki ellenőrzi a technológiát —és nemcsak magát a tőkét— mindig az iparosodott államoktól függő helyzetben leszünk", mondta dr.Luis Soto-Krebs chilei kohászati szakember. A 84.határozat egyik pontja megállapítja, hogy a "kutatás és fejlesztés magas ára szükségessé teszi a kutatási prioritások gondos kiválasztását és az erőfeszítések megkettőzésének elkerülését". A tagországok megegyeztek abban, hogy szubregionális mód szereket dolgoznak ki a helyi ismeretek és kutatások alkalmazásával az uj technológiák kialakítására, és hogy ezeket a technológiákat néhány irányadó tervben alkalmazzák. Az első ilyen terv a Peru, Bolivia és Chile /ez utóbbi 1975-ig volt az Andesi Paktum tagja/ legfőbb nyersanyagát jelentő réz kitermelési technológiáinak a kipróbálása volt. 77 Két probléma merült fel egyidőben: uj hidrometallurgiai technológiák kidolgozása réz kivonására gyenge koncentrátumu ércből; Bolivia esetében pedig a belső kutatás és fejlesztés kiépitése gyakorlatilag a semmiből; ez megszünteti a külföldi technikától és "know-how"-tól való függést. Perui és boliviai mérnökök résztvettek 1974-ben a három ország közül a rézgyártásban a legfejlettebb technológiával rendelkező Chilében a rézkivonás elméletével és laboratóriumi gyakorlatával foglalkozó egyhónapos szemináriumon. Néhány napot Chile különböző rézkitermelési módjaival ismerkedtek. "Az alapelv az volt, hogy a tervben mindenkinek közös nyelven kell beszélni: hogy a laboratóriumban dolgozó embereknek tudniuk kell az üzem problémáiról és viszont", fejtette ki Soto-Krebs. A szokványos kénsavat az ércoxid kioldására felhasználó módszerre összpontosító boliviai team tagjai a Boliviai Bányászati Szövetség számára a Corocora körzetben létrehozandó üzem tervein kezdtek el dolgozni: ez napi 300-600 tonna ércet dolgoz fel. A munka legnagyobb része az üzem elhelyezésére és az érc tulajdonságaira vonatkozó alapvető kutatás, gyakran a Peru által közzétett vizsgálati eljárás felhasználásával. Három év munkájával az év elejére elkészültek "az első boliviai tervezésű rézkitermelő telep" részletes tervei. A perui munka nagy része La Oroyában, a perui bányászat központjában levő kutatólaboratóriumban folyik. A baktériumok és a kristályszerkezetek kölcsönhatását vizsgáló német és kanadai tudósok segitségével perui biokémikusok elkülönítették és már tenyészteni tudják a helyi érceknek legmegfelelőbb baktériumokat. "Ma már világos, hogy a kutatás első vonalában vagyunk, és egyszerű, az eddigiektől teljesen eltérő módszert dolgoztunk ki" mondta Soto-Krebs. Immár működik egy kisérleti üzem, amely napi 2 tonna rezet termel jelentősen kisebb költséggel, mint a hagyományos technikák. A baktériumos kitermelés azért is kedvező, mert nem szennyezi a környezetet és a korábbiaknál sokkal kevesebb rezet tartalmazó érc feldolgozására alkalmazható. A réz-terv sikere után a perui junta másik két műszaki fejlesztési tervet dolgozott ki; az egyiket a fatermékek i