Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Figyelő

2. ábra A RATIONALISIERUNGS-KURATORIUM der DEUTSCHEN WIRTSCHAFT szervezeti sémája Szakmai tanácsadó bizottságok Ügyvitel Munkaügyi és szociális gazdálkodás Személy­zeti, jogi és ügyvi­teli osz­tály Kommunikáció Rendezvény Sajtónyil­vánosság Tanácsadás Nemzetközi ügyek Technológia közvetités Üzemgazdaság 1 Személy­zeti, jogi és ügyvi­teli osz­tály Kommunikáció Rendezvény Sajtónyil­vánosság Tanácsadás Nemzetközi ügyek Technológia közvetités Technika Személy­zeti, jogi és ügyvi­teli osz­tály Kommunikáció Rendezvény Sajtónyil­vánosság Tanácsadás Nemzetközi ügyek Technológia közvetités Épitésugy Személy­zeti, jogi és ügyvi­teli osz­tály Kommunikáció Rendezvény Sajtónyil­vánosság Tanácsadás Nemzetközi ügyek Technológia közvetités Csomagolás Személy­zeti, jogi és ügyvi­teli osz­tály Kommunikáció Rendezvény Sajtónyil­vánosság Tanácsadás Nemzetközi ügyek Technológia közvetités Kommunikáció Rendezvény Sajtónyil­vánosság Tanácsadás Nemzetközi ügyek Technológia közvetités Tartományi-csoport ügyvivője Berlin Baden-Württemberg Bajorország Bréma Hamburg Hessen Niedersachsen Nordrhein-West fahlen Rheinland-Pfalz Schleswig-Holstein Braunschweig Saar RKW működésének lényege tehát a technoló­gia vívmányainak kisüzemekben való elter­jesztésére irányul. — A Nemzeti Termelékenységi Köz­pontok Európai Szövetsége 1978.ok­tóber 23-26. budapesti "Vállalati innováció és a technológia-transz­fer állami támogatása" szakértői ülésén Francisca Kelting és Günter Sanné /NSZK/ által tartott előadá­sok alapján. Visszapillantás az ipari kutatás multjá­r a Maurice Holland az ipari kutatás történetének kiemelkedő személyisége, akit elsősorban az amerikai Ipari Kutató­intézet létrehozásában játszott szerepe nyomán ismert meg a szakmai világ. 1920­I940 között az Országos Kutatótanács Mű­szaki és Ipari Kutatási Osztályának élén állt, az ezt követő 30 évben, mint ipari és vezetési tanácsadó, könyveivel, cik­keivel és előadásaival bátorította, ösz­tönözte a kutatást. Szervezőként hazájá­ban és külföldön egyaránt számos bizott­ságot, konferenciát vezetett. 1925-1927 között Herbert Hoover kereskedelmi mi­niszter helyettese, 2 évig /1938-1940/ pedig, az Ipari Kutatóintézet létrehozá­sa után, annak első igazgatója. Öt könyve jelent meg az ipari kutatás kérdéseiről. Maurice Holland interjújában elmond­ta, hogy 1922-ben, amikor ő az Országos Kutatótanács Műszaki Osztályának vezetője lett, mindössze 300 ipari laboratórium működött az Egyesült Államokban. A cél az volt, hogy az Egyesült Államok tudósai és mérnökei szövetkezzenek az egyetemek­71

Next

/
Thumbnails
Contents