Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Figyelő

módszerek alkalmazása a gazdaságban"; "A megvalósíthatóság elemzése"; "India élelmezési modelljének strukturája"; "A rendszerelemzés alkalmazása a vízkészletek tanulmányozásában"; "Dinamikus lineáris programozás"./ Az aspiránsok többek között a következő nemzetközi konferenciákon és szimpóziumokon vehettek részt: "A globális modellezés problémái"; "A regionális irányitás problémái"; "Az uj technológia rendszer-értékelése". Kutatási témakörükben az aspiránsok publikáltak is. Érdekes az intézeti publikálás rendszere: az un. "working paper" és a "professional paper" bizonyos értelemben "előzetesnek" tekinthető, melyet főleg az intézeten belül terjesztenek. Ezeken kivül létezik még a memorandum és a beszámoló jelentés, melyet megküldenek az érdekelt szervezeteknek. — MOROZOV.Ju.A. - PQDVOJSZKIJ,G.L.: Letnjaja programma aszpirantov i molodüh ucsenüh v Mezsdunarodnom insztitute prikladnogo szisztemnogo analiza v Vene. /Aspiránsok és fiatal tudósok nyári programja a bécsi Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézetben./ = Vesztnik Moszkovszkogo Univ. 1978.4.no. A S z 0 v 3 e t u n i ó T u d 0 m á n l 0 s A к a d é m i á 3 á n a к f ő h a t ó s á g a a 1 á t a r t о z ó s P e с i á 1 i s t e с h n 0 1 ó g i a i t e r v e z о i r 0 d á к 1 é t r e h 0 z á s a A nagy tudományos-műszaki elképzelések, ötletek megszületését, megvalósíthatóságuk és értékük ellenőrzését jelentős mértékben meghatározza a z alaptudományok műszaki bázisa. A "régi" alkalmazott tudományok területén ezt a bázist a Szovjetunióban a minisztériumok, főhatóságok alá tartozó tudományos kutatóintézetek és tervező irodák biztositják. Az uj tudományterületeken azonban nem áll rendelkezésre ilyen bázis. A mikroelektronikában például nagy szerepet játszik a fotolitográfia, de nélkülözhetetlen az akusztikai elektronikában is. Minisztériumi, főhatósági tudományos kutatóintézetek és tervezőirodák azonban nem állnak rendelkezésre ezen a területen. Az alapkutatásokhoz, az alkalmazott kutatásokhoz és a fejlesztéshez szükséges műszaki ellátottság, felszereltség hiányos volta és szétszórtsága következtében nem oldhatók meg ezen a területen a felmerült problémák és feladatok. Számos más uj tudományág, tudományszak területén ugyanez a helyzet. Ennek következtében az a veszély fenyeget, hogy a kutatásnak és fejlesztésnek még a gondolata is értelmetlenné válik, minthogy az ehhez szükséges alapkutatások nem végezhetők el. Az ipari intézmények, szervezetek erre a feladatra nem alkalmasak, de nem is vállalkoznak az alapkutatások elvégzésére. A probléma megoldása komplex intézkedéseket igényel. Mindenekelőtt létre kell hozni a Tudományos Akadémia főhatósága alá tartozó önálló gazdasági elszámolású speciális technológiai-tervezőirodákat, még pedig az uj tudományos-műszaki területeken jelentős sikereket elért akadémiai intézetek keretén belül. Ezeknek az irodáknak az a fő feladatuk, hogy az intézetekben végzett alapkutatások eredményeire támaszkodva megteremtsék az uj anyagok vagy mintadarabok előállításának technológiai feltételeit, kido lgozzák magát a technológiát. Operativ módon oldható meg igy a kisérleti üzemi ellenőrzésre szánt uj anyagok vagy mintadarabok kibocsátásának problémája ott is, ahol erre az ipari termelőszférában nincs lehetőség. Maga az a tény, hogy ezek az irodák az akadémiai intézmények rendszerébe tartoznak, számos főhatóságok közötti akadályt hárit el és meggyorsitja az uj tudományos-műszaki fejlesztések megvalósítását. Az akadémiai intézetek és a keretükön belül működő speciális technológiaitervezőirodák közötti szoros kapcsolat lehetővé teszi, hogy az intézetek kvalifikált tudományos munkatársai részt vegyenek a speciális technológiai-tervezőirodák munkájában, a kifejlesztésre kerülő technológia tudományos alapjainak lerakásában. Másrészt viszont a kifejlesztett technológiát a továbbiakban felhasználhatják a tudományos alapkutatásokban. 68