Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Figyelő

a kritikus szemlélet is. Az optimális pszichológiai klimával rendelkező csoportokban a tagok belső motivációja a legmagasabb szinten kollektiv motivációvá szerveződik. A tudományos kollektiva hatékonysága a csoport szintjén sokkalta inkább összefügg a siker elérésének motivációjával, mint a csoportot alkotó egyének szintjén. A kutatási tevékenység hatékonysága a publikációk formájában jelentkező uj ismeretekkel is mérhető. A publikálás és idézés jellemző szociológiai tulajdonságaival, törvényszerűségeivel mind nyugaton, mind a Szovjetunióban igen sokat foglalkoznak. A publikált ismeret felhasználását az idézés segitségével lehet nyomon követni. Az idézés gyakorisága ugyanakkor nem a publikáció minőségével, hanem inkább "észrevehetőségével" függ össze, ami kapcsolatban van természetesen az uj ismeret tartalmi összetevőivel és a szerző társadalmi jellemzőivel. A tudományos elismerés nagymértékben függ attól, milyen helyet foglal el a kutató a tudomány társadalmi struktúrájában. A tudományszociológusok előtt viszont az a feladat áll, hogy megértsék és igy optimalizálják az értékelési folyamatot a tudományban. Az interdiszciplináris kutatások szerepe is megnőtt napjainkban. Az ezzel a problémakörrel foglalkozó előadások megkísérelték a terminológiai tisztázást e területen és példákkal illusztrálták az interdiszciplinaritás, multidiszciplinaritás stb. fogalomkörébe tartozó ismereteket. A tudományos alkotás folyamata meghatározott körülmények, feltételek, viszonyok között jön létre. E feltételek összessége az alkotás klimájának nevezhető; jellegzetességével, szerepével számos előadás foglalkozott. Részletesen elemezve a klimát, három különböző fajtája különithető el. A globális klima az emberiség tudományos gondolkodásának hatását jelenti a mai kutatóra. Ezzel a klimával való találkozást a szakirodalom és a más kutatókkal való kapcsolat jelenti. A makroklima befolyása a kutatót a meghatározott időperiódusban, meghatározott országban éri. Ez jelenti a nemzeti hagyományok, nemzeti tudományos iskolák összességét. A makroklima alakulásában igen nagy jelentőségük van a tudományos tevékenységet ösztönző társadalmi tényezőknek. A mikroklímában a kutató személyiségét meghatározó individuális viszonyok jelennek meg. Mig a globális klima a tudomány fejlődésének általános jellegét, a makroklima a különleges jellegét, addig a mikroklima az egyéni jellegét tükrözi. A tudományos alkotás folyamatában e három klima együtt és egységben jelentkezik és hat a kutatóra. H.A. Nemzetközi konferencia a K + F és az oktatás irányításáról Harmadik alkalommal került sor a wroclawi Műszaki Egyetem Jövőkutatási Központja és a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet /HASA, Laxemburg, Ausztria/ közös szervezésében egy olyan nemzetközi konferencia összehivására, melynek fő témája a K+F és az oktatás irányitása volt. A kitűnően szervezett konferencián a különböző szocialista és tőkés országokból összegyűlt mintegy 70 kutató két szekcióban, 40 előzetesen benyújtott tanulmány alapján vitatta meg a műszaki előrejelzéssel, a tudománypolitikával, a döntéshozatallal, az egyetemek oktatási és kutatási funkciójának összeegyeztethetőségével kapcsolatban felmerült kérdéseket. A kétnapos vita a konferencia tudományos bizottsága által megfogalmazott öt fő kérdés körül zajlott: 1. Van-e azonosság a tudományos-műszaki politikára vonatkozó irányitási döntésekben a különböző gazdasági rendszerű országok között? 2. Hogyan lehet meghatározni a tudomány és a technológia indikátorait? 3. Milyen módszerekkel határozható meg a műszaki stratégia? 4. Hogyan lehet felhasználni az előrejelzéseket a K+F irányításában? 66